Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.
Irományszámok - 1927-780. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1929/30. évi állami költségvetés és az1928:XLII. t.-c. 1. §-ának második bekezdése alapján, az e törvény életbelépése óta az 1927/287. költségvetési év bevételi többlete és - a beruházások keretében engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat címén az 1928/29. költségvetési évben esedékes összegek terhére megállapított beruházásokról szóló pénzügyminiszteri jelentés tárgyában
780. szám. 381 végrehajtott adómérséklések ellenére sincs ok kételkedni abban, hogy a bevételek az előirányzott mértékben be is fognak folyni. Az előirányzat természetszerűleg számításba veszi a legutóbbi adómérsékléseket, így a földadó és a házadó mérséklését, valamint az állatforgalmi adó eltörlését is. Az állami üzemekkel kapcsolatban megnyugvással állapítja meg a bizottság, hogy az 1929/30. évi költségvetés mind a nyolc állami üzemnél — azok rendes kezelésében— bevételi többletet irányoz elő. Ezek a többletek ez alkalommal is túlnyomórészt az üzemek beruházásaira fordíttatnak. A költségvetésben az üzemek beruházásaira előirányzott összegeken felül azonban a kormány a postának beruházásaira kölcsön alakjában a postai forgalmi pénzek egy részét is fel akarja használni. A posta beruházásainak ily módon való megoldását a bizottság helyesnek tartja, mert a postai forgalom természetéből következőleg a postánál állandóan jelentékeny pénzösszeg fekszik, mely összeg egy részének — a múltban ismételten követett eljárás szerint — beruházásokra való felhasználása a gazdasági élet szempontjából mindenesetre kívánatos. Az üzemek kiadásainál jelentkező 17,916.020 P többletből 5,544.438 P a személyi járandóságoknál, 142.310 P pedig a nyugellátásoknál mutatkozik. A személyi járandóságok többletéből 3*500.000 P az államvasutaknál ezúttal elsőízben előirányzott jutalékra esik. A többletek többi része ugyanazokra az általános okokra vezethető vissza, melyek az állami közigazgatásnál említtettek. Az állami üzemek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak létszáma a posta és az államvasutak folyton fokozódó forgalma következtében 374 fővel emelkedik, az üzemek állandó munkáslétszáma ellenben 594 fővel apadt. Az üzemi nyugdíjasok, özvegyek és árvák létszámánál 892 főnyi emelkedés mutatkozik. Az állami üzemek dologi és üzemi kiadásai, ideértve az állami adósságoknak az üzemeket terhelő részét is, 14,465.312 P-vel emelkedtek a forgalom, a termelés és a gyártás emelkedése folytán. Az üzemi beruházásoknak költségvetési összege ugyan az 1928/29. évi költségvetéssel összehasonlítva némi csökkenést mutat, azonban ezzel szemben, mint említtetett, a postaforgalmi pénzekből is megfelelő összeg fordíttatik beruházásokra. Ezekben ismertetve az 1929/30. évi költségvetést, a pénzügyi bizottság azt, — mint fentebb már kiemelte — az ország pénzügyi és gazdasági helyzetével összhangban állónak és az állami pénzügyek további vitelére alkalmasnak és megfelelőnek tartja, miért is annak elfogadását javasolja. Áttérve a beruházási jelentésre, a bizottság a következőket adja elő. Az 1928 : XLII. t.-c. 1. §-a felhatalmazta a kormányt, hogy az 1924 : IV. t.-c. 3. §-ának a) pontja alapján felvett törlesztéses kölcsön maradványát, az 1927/28. költségvetési év végén jelentkező bevételi többletet és a beruházások keretében engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat címén az 1928/29. költségvetési évben esedékes összegeket az idézett törvénycikkhez csatolt kimutatásban felsorolt beruházásokra fordíthassa. Miután azonban a törvény létrejötte idején azok az összegek, melyek az idézett felhatalmazás alapján beruházásokra fordíthatók, még nem voltak számszerűleg teljes egészükben ismeretesek, a törvényjavaslat 1. §-ának második bekezdése felhatalmazta a kormányt, hogy amenynyiben az 1927/28. költségvetési év végén jelentkező bevételi többletből és a beruházások keretében engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat címén az 1928/29. költségvetési évben esedékes összegekből kevesebb állana rendelkezésre, mint amennyi az idézett törvény által ezek terhére elhatározott beruházásokra szükséges, e beruházások közül egyeseket mellőzhessen, vagy azok összegét mérsékelhesse, amennyiben pedig az e beruházásokra szükségesnél nagyobb összeg állana rendelkezésre, a többletet is beruházásokra fordíthassa.
