Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-780. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1929/30. évi állami költségvetés és az1928:XLII. t.-c. 1. §-ának második bekezdése alapján, az e törvény életbelépése óta az 1927/287. költségvetési év bevételi többlete és - a beruházások keretében engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat címén az 1928/29. költségvetési évben esedékes összegek terhére megállapított beruházásokról szóló pénzügyminiszteri jelentés tárgyában

382 780. szám. A törvényben magában 129,300.000 P-ős beruházási programm állapíttatott meg s e programm keretében a kormány által az államháztartás egyensúlyának helyreállításával kapcsolatban folyamatba tett nagyarányú beruházási akció folytatásaképen az állami és gazdasági élet csaknem valamennyi ágára kiterjesz­kedve, számos oly feladat megvalósítása tűzetett ki, mely részint a magángazdasági élet fejlődésének előmozdítása, részint a kulturális és szociális viszonyok javítása, részint pedig adminisztratív célú beruházások megvalósítása tekintetében számot­tevő haladást jelentett. Minthogy pedig az 1927/28. év tényleges eredményei lehetővé tették, hogy a törvényben kilátásba vett 129,300.000 P-nél nagyobb összeg, fordíttassék beruhá­zásokra, a kormány a többlet keretében további beruházásokat határozott el. Ezekről tesz a kormány ezúttal jelentést, a törvénynek ama rendelkezése folytán, hogy a többlet terhére megállapított beruházásokról az országgyűlés­nek, az 1929/30. évi állami költségvetés benyújtásával egyidejűleg, jelentést kell tenni. A jelentés 20,845.000 P összegre terjedő beruházásokat ölel fel, melyek lénye­gileg az 1928 : XLII. t.-c-ben elhatározott beruházásokhoz hasonló célú beruhá­zásokra fordíttatnak. Legnagyobb tétel a beruházások között a szarvasmarha­és sertéshizlalási kölcsönökre engedélyezett 12,000.000 P. Tekintettel a szarvas­marha- és sertéshízlalásnak az ország gazdasági boldogulása, különösen az export fejlesztése szempontjából általánosan ismert nagy fontosságára, a pénzügyi bizottság megnyugvással veszi tudomásul, hogy a kormány ennek az összegnek a révén, az altruista pénzintézetek közben jöttével az állatértékesítést erő­teljes hitelakcióval felkarolta. A többi tétel közül ki kell emelni az út- és híd­építésre, a fagy- és jégkárosult gazdáknak vetőmaggal való ellátására, a tanyai iskolák létesítésére, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségénél alapít­ványi üzletrész jegyzésre és a gazdasági munkásbiztosítás statisztikájának költ­ségeire megállapított összegeket, amely utóbbiak országos határozaton, illetőleg az 1928 : XLII. t.-c. 2. §-ának rendelkezésein alapulnak. Ugy ezek, mint az itt fel nem sorolt kisebb beruházások a beruházási akció fentebb érintett céljainak előmozdításában ujabb haladást jelentenek és különösen a mezőgazdasági termelésre várható kedvező hatásuknál fogva előnyösek s így azokat a pénzügyi bizottság csak örömmel üdvözölheti. Megjegyzi a bizottság, hogy a szóban lévő beruházásokkal még nem merítette ki teljesen a kormány a beruházási célokra előreláthatólag rendelkezésre jutó több­letet s ezért a pénzügyminiszter úr a még megállapítandó további beruházásokról csak később fog jelentést tenni. A kormánynak ez az eljárása mindenesetre indo­kolt, mert teljesen helyénvaló volt az idei szigorú tél folytán bekövetkezhető káros eseményekre való tekintettel némi tartalékról gondoskodni és mert a tőketörlesz­tési és kamatösszegek fokozatosan folynak be és így felhasználásuk is csak foko­zatosan történhetik. Javasolja tehát a bizottság, hogy a szóban lévő beruházási jelentést és a most említett eljárást helyeslőleg tudomásul venni méltóztassék. Egyben bejelenti a bizottság, hogy a költségvetés tárgyalása során a követ­kező határozati javaslatokat, illetőleg indítványokat fogadta el: Elfogadta Sándor Pál képviselő úrnak azt az indítványát, hogy a kormány a következő évek költségvetéseinek összeállításánál a kiadásoknak apasztására törekedjék. A földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál a bizottság Hegedűs Kálmán képviselő úrnak következő határozati javaslatát fogadta el: „Utasítsa a képviselőház a földmívelésügyi miniszter urat, hogy hívjon össze olyan miniszter­közi értekezletet, amelyen a pénzügy-, belügy-, vallás- és közoktatásügyi, továbbá a népjóléti minisztérium kiküldött legkiválóbb szakértői tanácskoznának a mező-

Next

/
Oldalképek
Tartalom