Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.
Irományszámok - 1927-780. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1929/30. évi állami költségvetés és az1928:XLII. t.-c. 1. §-ának második bekezdése alapján, az e törvény életbelépése óta az 1927/287. költségvetési év bevételi többlete és - a beruházások keretében engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat címén az 1928/29. költségvetési évben esedékes összegek terhére megállapított beruházásokról szóló pénzügyminiszteri jelentés tárgyában
A többlet legnagyobb része, 37,395.639 P, a dologi és átmeneti kiadásokra esik. Ebből az összegből — csak a nagyobb tételeket véve — 7,392.410 P-t bevételek ellensúlyoznak, így a dohányjövedéknél és a só jövedéknél szükséges többleteket, valamint a kereskedelemügyi tárca keretében a gépjárműadó terhére eszközlendő útépítésekre, a népjóléti és munkaügyi tárca keretében a betegápolásra és gyermekvédelemre előirányzott többleteket. A többletből 1,000.000 P az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928 : XL. t.-c. 165. §-án alapul és az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete javadalmazására szolgál. A többlet legnagyobb tétele, 13,570.045 P a honvédség dologi kiadásainál mutatkozik, mire azért van szükség, hogy a honvédség létszáma fokozatosan a békeszerződésben megállapított létszámra legyen felemelhető. A támogatásra szoruló hadikölcsönjegyzők segélyezésére ebben az évben is 6,000.000 P van előirányozva, azzal az eltéréssel, hogy az ebből az összegből az 1928 : XXXIII. t.-c. 14. §-ának 9. bekezdése értelmében a kiskorúak és gondnokoltak árvaszékileg kezelt hadikölcsönkötvényeivel kapcsolatos segélyezésekre fordítandó 1,000.000 P az 1929/30. évi költségvetésben a belügyi tárcánál van előirányozva. Az állami adósságoknál mindössze 6.650 P többlet mutatkozik, úgy hogy az állami adósságok terhe úgyszólván változatlannak tekinthető. Az államnak a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló függő adóssága az 1929/30. évi előirányzat szerint ujabb jelentékeny csökkenést mutat. Az eredetileg 1.980 milliárd papirkoronát, azaz 158-4 millió P-t kitevő és az 1928/29. évi költségvetésben még 108 millió P-vel szereplő függő adósság tőketerhe a volt Osztrák-Magyar Bank és a volt Állami Jegy intézet felszámolásából az állam javára jutó összegeknek, továbbá a váltópénz kibocsátásából származó pénzverési nyereségnek, végül a Magyar Nemzeti Bank tiszta nyereségéből az államkincstár javára eső összegnek a rendes havi törlesztéseken felül az adósság csökkentésére történt felhasználása folytán, az 1929/30. évi költségvetésben 92-2 millió P-re csökken. A békeszerzödési terheknél előirányzott 7,530.490 P az előző évi összeggel szemben 1,158.540 P többletet mutat. A jóvátételi bizottsággal történt megállapodás értelmében ugyanis az 1929. naptári évre 6,000.000, az 1930. évre pedig 7,000.000 aranykoronát kell fizetni. Az emelkedő skála szerint tehát az 1928/29. költségvetési évi 5,500.000 aranykoronával szemben az 1929/30. költségvetési évre 6,500.000 aranykorona esik, mely összegnek pengő ellenértékét kellett a költségvetésbe beállítani. A beruházások összege az előző évivel egyezően 30,000.000 P. Bár az előirányzat összege ezek szerint nem változik, annak felosztásában továbbra is a kormánynak az a törekvése nyilvánul meg, hogy minél több olyan beruházásra biztosítson a költségvetés keretében fedezetet, mely eddig a költségvetésen kívüli beruházások között szerepelt. A bevételek előirányzatánál mutatkozó 52,694.380 P többlet legnagyobb része a fogyasztási adókra (18-9 millió P) és az illetékekre (15-4 millió P) esik. Jelentősebb többletet irányoz elő ezenkívül a pénzügyminiszter úr az egyenes adókból (9-5 millió P) és a dohányjövedékből (8 millió P) is. Az 1928/29. évi költségvetéssel szemben mutatkozó többletek azonban az 1927/28. évben tényleg befolyt bevételi eredményekkel összehasonlítva mérsékeltek, sőt azokkal szemben az előirányzat számos adónemnél el is marad. Ez az elmaradás legjelentékenyebb a forgalmi adónál és a vám jövedéknél, minek okaira fentebb már rámutattunk. A bevételek mérsékelt előirányzata mellett is, mint említtetett, azok teljes mértékben fedezik a kiadásokat s miután azok előirányzatának végösszege 38*4 millió P-vel alatta marad az 1927/28. költségvetési évben tényleg befolyt összegnek, a
