Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.
Irományszámok - 1927-780. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1929/30. évi állami költségvetés és az1928:XLII. t.-c. 1. §-ának második bekezdése alapján, az e törvény életbelépése óta az 1927/287. költségvetési év bevételi többlete és - a beruházások keretében engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat címén az 1928/29. költségvetési évben esedékes összegek terhére megállapított beruházásokról szóló pénzügyminiszteri jelentés tárgyában
780. szám. - * • : 79 letek a költségvetés bevételi oldalán az eddigi bevételi eredmények alapján bizton várható összegek előirányzásából, az állami üzemeknél pedig különösen a forgalom emelkedésével kapcsolatban természetszerűleg érvényesülő többletekből erednek. A kiadási részen a többlet jelentékeny mérvben a személyi járandóságok, nyugellátások, hozzájárulások érvényben lévő rendszeréből automatikusan folyik, továbbá olyan kiadásoknak a költségvetésbe való felvételéből áll elő, melyek részben már az 1928/29. költségvetési évben is jelentkeztek, részben pedig megfelelő tárcabevételekkel vannak ellensúlyozva, illetőleg egyes törvényhozási intézkedésekből, vagy pedig a beruházási akció során létesített intézmények szükségleteinek megfelelő figyelembevételéből erednek. Ezenkívül több helyütt szükségesnek mutatkozott a költségvetés realitása érdekében a meglévő intézményeknél a szükségletek megfelelő kielégítése céljából kisebb-nagyobb többletösszegeket felvenni. Az állami üzemeknél a kiadások növekedése természetszerű következménye a forgalom, termelés és gyártás emelkedésének s a fentemlített bevételi-többletekkel teljes mértékben ellensúlyozva van. Az állami közigazgatás kiadásainál jelentkező 52,951.090 P többlet az egyes kiadási csoportok között az alábbiak szerint oszlik meg : A személyi járandóságok többlete mindössze 7,473.355 P. Ez a többlet nagyobbrészt abból állott elő, hogy a bírák és ügyészek és a velük azonos • képesítéshez kötött állásokon alkalmazott tisztviselők részére mérsékelt összegű pótlékok irány oztattak elő, a rendőrségnél pedig a költségvetésbe fel kellett venni az őrszemélyzet részére 1928. évi július hó l.-jétől engedélyezett illetményemelés többleteit. A további többletet főleg a tanszemélyzetnél életbeléptetett automatikus előlépési rendszer, az állami alkalmazottak lakáspénzének emelkedése és a külföldön állomásozó tisztviselőknél egyes helyeken szükségessé vált illetmény emelés okozza. Megnyugvással állapítja meg a bizottság, hogy az állami közigazgatás tényleges szolgálatban álló tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak létszáma az 1929/30. évi költségvetés szerint 263 fővel apadt. Figyelembe véve, hogy a beruházások keretében létesült uj intézmények, így főként iskolák és kórházak személyzetéről az eddigi létszámon felül kellett gondoskodni, jelentékeny eredménynek kell tekinteni, hogy mégis apadás mutatkozik a létszámban. Ezzel az apadással szemben az állami közigazgatásnál alkalmazott állandó munkások létszáma 1.572 főnyi többletet mutat ugyan, de ezt kizárólag a dohányjövedéknél a fogyasztás emelkedésével kapcsolatosan bekövetkezett munkatöbblet okozta, minek következtében a dohányjövedék munkáslétszámát 1.632 fővel emelni kellett s ezt csak részben ellensúlyozta az állami nyomda munkásainak 60 fővel történt apadása. A személyi járandóságok mérsékelt emelkedésének tulajdonítható, hogy a személyi járandóságoknak az összes kiadásokhoz való aránya további csökkenést mutat, amennyiben az 1924/25. évi költségvetés szerinti 36-2%-ról, illetőleg az 1928/29. évi költségvetés szerinti 33-6%-ról ezeknek a kiadásoknak az aránya az 1929/30. évi költségvetésben 32*5%-ra csökken. A nyugellátások többlete 5,604.400 P. Ennek a többletnek oka részben a nyugdíjasok, özvegyek és árvák számának 1.155 főnyi emelkedése, részben a lakáspénzek emelkedése, de bizonyos fokig az is, hogy a régi nyugdíjasok helyébe fokozatosan olyanok lépnek, akik magasabb illetmények alapján kapnak ellátási díjakat. Az önkormányzatok személyi és nyugdíjkiadásaihoz adott hozzájárulások összege 1,312.506 P-vel emelkedik. Az emelkedés, kisebb részben a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslatban kilátásba vett illetmény ja vitásnak, nagyobb részben pedig azoknak az általános körülményeknek a következménye, amelyek a személyi j árandóságoknál és nyugellátásoknál említtettek. 48*
