Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-780. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1929/30. évi állami költségvetés és az1928:XLII. t.-c. 1. §-ának második bekezdése alapján, az e törvény életbelépése óta az 1927/287. költségvetési év bevételi többlete és - a beruházások keretében engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat címén az 1928/29. költségvetési évben esedékes összegek terhére megállapított beruházásokról szóló pénzügyminiszteri jelentés tárgyában

378 780. szám. támasztott követelményeknek megfelelő állapotot lehessen elérni, azaz az állam az' állami lét puszta biztosításán túl rendészeti, gazdasági, kulturális és szociális téren a vele szemben támasztott követelményeknek a lehetőséghez képest minél nagyobb terjedelemben eleget tudjon tenni. Ezt az állami bevételeknek az utóbbi években mutatkozó emelkedő tendenciája többé-kevésbbé megfelelő mértékben lehetővé is tette. A bevételek emelkedését — a nagyrészt még az inflációs korszakban felállított adórendszernek az aranyértékű pengővalutában történt fokozott érvényesülésén kívül — főként a gazdasági életnek jelentékeny lendülete okozta, ami a pénzügyi helyzet konszolidálódásával párhuzamosan haladt. Az ország további gazdasági megerősödésének és a háború folyamán csaknem teljesen megsemmisült tőke megújhodásának azonban akadálya lehetett volna, ha az állam a feltétlenül szükségesnél nagyobb mértékben vette volna igénybe a közterheket. Ezért a törvényhozás az államháztartási egyensúly biztosítása után, a mindenkori helyzet által lehetővé tett keretekben, a kormány iniciatívája alapján az adórendszer egész vonalán fokozatosan enyhített a közszolgáltatások terhén. Ezek az adómérséklések azt eredményezték, hogy az állami bevételek emelkedése lassúbb ütemet vett, egyes közszolgáltatásoknál pedig, mint különösen a forgalmi adóknál, az elsőrendű élelmicikkeknek mentesítése folytán és még inkább a vámjövedéknél, a kereskedelmi szerződések által végrehajtott vámcsökkentések következtében, jelentékeny visszaesés is bekövetkezett. Mindez arra utal, hogy a közszolgáltatások mértéke olyan színvonalhoz érkezett el, amely a jelenlegi adórendszer mellett a közeljövőben előreláthatólag további jelentékeny bevételi többleteket nem fog produkálni, azaz az állami bevételek alakulása egy bizonyos fokú stabilizálódás folyamatát mutatja. Ebből kényszerítő következményként folyik, hogy — miután adóemelésre természetszerűleg nem lehet gondolni, — az állami funkciók további kiépítésének mellőzésével, továbbfejlesztés helyett inkább a meglévő intézmények zavartalan működésének biztosítására kell törekedni úgy a személyi, mint a dologi szükségletek kielégítése terén. Ezek azok az irányelvek, amelyeket a kormány az 1929/30. évi költségvetés elkészítésénél szem előtt tartott, s amelyekből az előirányzott kiadások és bevételek mérlegelésénél a pénzügyi bizottság véleménye szerint is ki kell indulni. Már itt megjegyzi a bizottság, hogy meggyőződése szerint a költségvetés az adózó közönség teherviselőképességének kellő mérlegelése és az ezekkel arányba hozott reális szükségletek megfelelő kielégítése révén annak a feladatnak, amelyet a kormány a fentiek szerint maga elé tűzött, megfelel, s így azt a bizottság általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlja. A költségvetés részleteit tekintve, a bizottság kiemeli a következőket: Az 1929/30. évi költségvetés mérlege 1.428,671.400 P kiadást és 1.432,171.400 P bevételt, tehát 3,500.000 P bevételi többletet mutat. Ebből 920,800.400 P kiadás és 923,000.400 P bevétel, tehát 2,200.000 P többlet az állami közigazgatásra, 507,871.000 P kiadás és 509,171.000 P bevétel, tehát 1,300.000 P többlet az állami üzemekre esik. A költségvetésben előirányzott kiadások között azonban 48,697.000 P beruházás van, melyből 30,000.000 P az állami közigazgatásra és 18,697.000 P az állami üzemekre esik. E beruházások nélkül a költségvetés tulajdonképen 52,197.000 P többletet mutat és pedig 32,200.000 P-t az állami közigazgatásnál és 19,997.000 P-t az állami üzemeknél. Az előző 1928/29. évi költségvetéssel összehasonlítva, az állami közigazgatás kiadásainál 52,951.090 P, bevételeinél 52,694.380 P, az állami üzemek kiadásainál 17,916.020 P, bevételeinél pedig 19,216.020 P többlet mutatkozik. Ezek a több-