Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-756. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről" szóló 740. számú törvényjavaslat tárgyában

334 756. szám. negyed végén fennállott hátralékát az évnegyed első havának 15. napjáig kiegyenlíti, nem szabad késedelmi kamatokat számítani abban az esetben, ha az adózó az esedékes évnegyedi részletet három egyenlő havi részletben és pedig mindenkor a hó 15. napjáig befizeti. 3. Az állami fogyasztási adók, valamint a vám és egyéb jövedékek késedelmes befizetése esetében a késedelmi kamatok mérvét és fizetési feltételeit a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 4. Az illetékek és egyéb köztartozások késedelmes befizetése esetében, amennyiben a tartozást az esedékesség napjától számított 3 hónapon belül űzetik, évi 6%-os, ha pedig azt csak későbben fizetik be, évi 12%-os késedelmi kamatot kell fizetni. 5. A késedelmi kamatokat az együttesen kezelt közadóknál, valamint az egyéb, negyedévi részletekben fizetendő köztartozásoknál az esedékesség napjától a befizetést megelőző hó végéig, az illetékeknél és egyéb köztartozásoknál ellenben az esedékesség napjától a befizetés napjáig kell számítani." „(2) Ha valamely negyedévi részletekben fizetendő köztartozás fizetési határidejét a vonatkozó fizetési meghagyás (határozat, adóív) kézbesítésének napja, vagy a lajstrom közszemlére való kitételének utolsó napja állapítja meg, a késedelmi kamatokat a fizetési határidő elmulasztása esetében annak a hónapnak első napjától kell számítani, amelyben a kézbesítés történt, illetőleg a lajstrom közszemlére való kitételének ideje lejárt." „(e) Részletfizetések esetében a negyedévi részletekben fizetendő köztartozásoknál a késedelmi kamatokat az egész tőketartozás után az esedékesség napjától, illetőleg abban az esetben, ha az esedékességet követően a tőketartozásra részletfizetés teljesíttetett, az utolsó befizetés havának elsejétől kell számítani, illetőleg szedni és a befizetésnek csak azt a részét szabad a tőketartozásra elszámolni, amely a késedelmi kamatok teljes kiegyenlítése után fennmarad. Ha az adózó a múlt évből származó hátralékokkal is tartozik, a múlt évből származó hátralékoknak és az azok után járó késedelmi kamatoknak teljes kiegyenlítéséig a folyó évi adók után járó késedelmi kamatokra mit sem szabad elszámolni; a múlt évi hátralékoknak és azok járulékainak teljes kiegyenlítése után a teljesített befizetésekből elsősorban a folyó évi tartozás után járó késedelmi kamatokat kell kiegyenlíteni és csak az azok teljes kiegyenlítése után fennmaradó összegeket szabad a tőketartozás javára elszámolni. Az egyéb köztartozásoknál — részletfizetések esetében — a késedelmi kamatokat az egész tőketartozás után az esedékesség napjától, illetőleg abban az esetben, ha az esedékességet követően a tőketartozásra részletfizetés teljesíttetett, az utolsó befizetés napjától kell számítani, illetőleg szedni és a befizetésnek csak azt a részét szabad a tőketartozásra elszámolni, amely a késedelmi kamatok teljes kiegyenlítése után fennmarad/

4 (2) A közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállításnak az esedékességet és az elszámolási sorrendet szabályozó 27. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: „A késedelm kamatok elszámolási sorrendjére nézve a hivatalos összeállítás 31. § .(e) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók." 11. §. A közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállításnak a fizetési kedvezményeket szabályozó 41. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : „(7) A pénzügyminiszter évi 6%-os késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége mellett részletfizetést, illetőleg fizetési halasztást engedélyezhet: 1. az együttesen kezelt közadókra nézve az esedékesség napjától számított hat hónapig, nagyobb elemi vagy