Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-756. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről" szóló 740. számú törvényjavaslat tárgyában

756. szám. 335 egyéb csapások esetében pedig azon túlmenőleg is ; 2. az illetékekre nézve rendszerint egy évig, illetőleg egy évnél hosszabb időre is és pedig : a) az esedékességtől számított leg­feljebb két évre, ha az illeték kulcsa 5% ; b) az esedékességtől számított leg­feljebb négy évre, ha az illeték kulcsa 5%-nál nagyobb. Ha ugyanazon sze­mély terhére ugyanazon tétel alatt többféle illeték különböző kulcscsal van kiszabva, a kedvezmény alkalmazása szempontjából a legnagyobb kulcs az irányadó." 12. §. A közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállításnak a szolgálati illetmények és ellátási díjak letiltására vonatkozó rendelkezéseket szabályozó 56. §-ának 1. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek : „1. a közszolgálatban és magán­szolgálatban álló alkalmazottaknak adóköteles illetményeit és ellátási díjait, az ügyvédi gyám- és nyugdíj­intézettől járó ellátási díjakat az ezek után kivetett adók, ezek pótlékai és járulékai, továbbá a közszolgálati al­kalmazottaknál a szolgálati viszonyból eredő térítmények, pénzbírságok és pénzbüntetések erejéig korlátlanul le lehet foglalni, gyermektartási díj fejé­ben azoknak felét, más követelésekért azonban azoknak legfeljebb egyharma­dát lehet lefoglalni. Az illetményekre és ellátási díjakra kieszközölt végrehajtás hatálya kiterjed a később változott illetményekre és ellátási díjakra is;" „7. a honvédség, csendőrség, rendőr­ség, vámőrség és folyamőrség al­tisztjeinek, illetőleg legénységének illetményei csak a szolgálati vi­szonyból eredő térítmények, pénz­bírságok és pénzbüntetések, valamint a gyermektartási díjak fejében fog­lalhatók le. A gyermektartási díjakért azonban az illetményeknek legfeljebb egyharmada vehető csak igénybe." 13. §. A közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállításnak az adóbehajtási illeté­keket szabályozó 72. íjának (2) be­kezdése helyébe a következő rendel­kezés lép : „(2) Az adóbehajtási illeték 3%, ha a zálogolás foganatosíttatott és to­vábbi 5%, ha az árverés megtart a • tott, avagy megkísérelte tett." 14. §. A közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállításnak a jogorvoslati hatósá­gok jogkörét szabályozó 110. §-a a következő (2) bekezdéssel egészítte­tik ki: „(2) A pénzügyigazgatóságot vala­mint a közigazgatási bizottság adó­ügyi , bizottságát határozatának meg­hozatalában a fellebbezési kérelem nem korlátozza, hanem ha a fellebbezés tárgyalása során kitűnik, hogy az első­fokú határozat akár helytelen vagy hiányos adatok alapján, akár a helye­sen megállapított tényállás helytelen ténybeli vagy jogi megítélésén alapul, az adót, vagy más közszolgáltatást, úgyszintén az ideiglenes ház adómen­tesség tartamát önállóan állapítja meg." 15. §. (1) - A közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hiva­talos összeállításnak az adóügyi jegy­zők hatáskörét szabályozó 157. §-a helyébe a következő rendelkezések lép­nek : „(1) Községekben és körjegyzőségek­ben az adóügyi teendők ellátásáért —­a hozzá beosztott hivatalos személyzet fegyelmi felelősségének érintetlenül ha­gyása mellett — a községi, illetőleg körjegyző felelős. Azokban a közsé­gekben, amelyekben községi adó­hivatal szerveztetik, a községi jegyzőknek az adótörvényekben, illetőleg törvényes rendelkezések­ben megállapított teendőit a köz­ségi adóhivatalt vezető jegyző önállóan látja el és az adótörvényekből,, ille­tőleg törvényes rendelkezésekből folyó

Next

/
Oldalképek
Tartalom