Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-651. A Felsőház közjogi és törvénykezési, valamint közoktatásügyi bizottságának "a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről" szóló törvényjavaslatról benyujtott együttes jelentésében javasolt és a Felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett törvényjavaslat módosított szövege

âô 651. szám. esetén kívül előkerülő és a 18. §. első bekezdésében felsorolt ingóságok fogalma alá eső dolgot legkésőbb három nap« alatt a közigazgatási hatóságnak vagy a Magyar Nemzeti Múzeumnak bejelenteni. A közigazgatási hatóság a leletről azonnal jelentést tesz a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatósága útján a Tanácsnak. A Tanács, illetőleg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatósága a leletet érintő munkálatokat közegeinek kiszállásáig beszüntetheti s a szóbanforgó helyen további ásatást végeztethet. 21. §. Az ásatás (felkutatás) eredményeként előkerülő vagy egyébként találtba 18. §. első bekezdésében felsorolt dolgok fogalma alá eső, közgyűjteményben elhelyezésre alkalmas ingóság a közigazgatási hatóság útján lefoglalható és megváltható. Az ingóság a lefoglalással a Tanács által kijelölt közgyűjteménynek, , a 19. §. első bekezdésében említett esetben az ásató intézetnek (intézeteknek), a 19. §. negyedik bekezdésében említett esetben pedig az ásató hazai közgyűjteménynek tulajdonává válik. A találót és a rejtő dolog tulajdonosát kártalanításként egyenlő arányban együttvéve a lelet értékének kétharmada illeti meg. A 19. §. első és negyedik bekezdésében említett esetben találónak az ásató intézetet, illetőleg hazai közgyűjteményt kell tekinteni; ehhez képest ezekben az esetekben csak a rejtő dolog tulajdonosát illeti kártalanításként a lelet értékének egyharmada, amennyiben a földtulajdonossal az ásatás megkezdése előtt más megállapodás nem jött létre. A kártalanítás összegét megállapodás hiányában a Tanács ós a találó által, a 19. §. első és negyedik bekezdésében említett esetben a Tanács és a rejtő dolog tulajdonosa által kijelölt két-két. szakértőből s általuk választott elnökből álló bizottság javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. A találót és a rejtő dolog tulajdonosát kérelmükre a Tanács az ásatásból előkerült, közgyűjtemény részére igénybe nem vett anyagból a kártalanítási összeg értékének megfelelő értékű tárgyakkal elégítheti ki. Külföldi tudományos intézet vagy szaktudós által végzett ásatás eredményeként előkerülő anyag többes példányaiból egyes darabokat vagy sorozatokat a Tanács kivételesen indokolt esetben átengedhet a külföldi ásatónak. Ha az ingóságot a Tanács nem váltja meg, tulajdonát felerészben a találó, felerészben a rejtő dolog tulajdonosa szerzi meg. Ha a kutatást a Tanács előzetes hozzájárulása nélkül folytatták vagy a találás bejelentését elmulasztották, a 18. §. első bekezdésében felsorolt ingóságok fogalma alá eső dolog, ha muzeális, értéke van, a Tanács által kijelölt közgyűjteményre, egyébként az államkincstárra száll. A rejtő dolog tulajdonosa azonban a jelen §. harmadik és hatodik bekezdésében biztosított jogait megtartja, ha a találást utóbb, mihelyt arról értesült, nyolc nap alatt bejelenti. Amennyiben a leletet elidegenítik, mielőtt a Tanács arra nézve intézkednék, az elidegenítő a dolog felkutatásával és esetleges megszerzésével felmerülő költséget köteles megtéríteni. 22. §. Ha a 18. §. első bekezdésében felsorolt ingóságok fogalma alá eső dolgot kutatásra vagy ásatásra felfogadott személy találta, találónak az előbbi §. szempontjából a felfogadót kell tekinteni. Aki a dolgot idegen dologban felfogadás ós az arra jogosult engedélye nélkül végzett kutatás során találta, azt az előbbi §> értelmében a találót megillető jogok nem illetik, hanem e jogok arra á községre szál-