Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-651. A Felsőház közjogi és törvénykezési, valamint közoktatásügyi bizottságának "a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről" szóló törvényjavaslatról benyujtott együttes jelentésében javasolt és a Felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett törvényjavaslat módosított szövege

651. szám. 21 nak, amelynek területén a dolgot találták. 23. §. Közgyűjtemény anyagához tartozó dolog elidegenítésére irányuló szerződés érvényességéhez a Tanács írásbeli hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást megadottnak kell te­kinteni, ha a Tanács a szerződés tekintetében a bejelentésnek a Ta­nácshoz való , beérkeztétől számított hatvan nap alatt nem nyilatkozik. Az érvénytelen szerződés a telje­sítéssel sem válik érvényessé. A közgyűjtemények anyagát ille­tőleg egyébként a 25., 26. és 44—46. §. rendelkezései megfelelően alkal­mazást nyernek. 24. §. Művészeti, tudományos, tör­téneti vagy muzeális szempontból kü­lönösebb jelentőséggel bíró ingóságokat (ingó műemlékeket) a Tanács a tulaj­donos értesítése mellett nyilvántart. Az e nyilvántartás elkészítéséhez szüksé­ges adatokat a tulajdonos köteles a Tanács felszólítására beszolgáltatni. Az egyházi tulajdonban levő ily ingósá­gokra vonatkozó adatokat az egyházak, illetőleg az illetékes egyházi hatóság által kijelölendő egyházi szervek, e tör­vény életbelépésétől számított hat hó­napon belül, összefoglaló jegyzékben bocsátják a Tanács rendelkezésére. A nyilvántartott ingóságok jegyzékét e törvény életbelépésétől számított ki­lenc hónapon belül el kell készíteni és közzé kell tenni s az ingó műemlék nyilvántartásba vételéről annak tulaj­donosát értesíteni kell. Ebben az érte­sítésben külön kell megjelölni a Ma­gyarország területéről származó vagy a magyar nemzeti történet szempontjá­ból jelentős emlékeket. E szakasz rendelkezései nem vonat­koznak az 1712 óta megjelent magyar vagy magyar vonatkozású nyomtatvá­nyokra és az 1526 óta megjelent más­nemű nyomtatványokra. Képzőművé­szeti alkotások a művész halálától szá­mított 25 év eltelte előtt, iparművészeti alkotások a mű elkészültétől számított 50 év eltelte előtt, a törvény életbe­lépte után külföldről behozott ingó mű­emlékek a behozataltól számított 25 év eltelte előtt nyilvántartásba nem ve­hetők. 25. §. A Tanácsot a 24. §. rendel­kezései értelmében nyilvántartott ingóságok tekintetében elővásárlási jog illeti meg, a végrehajtás esetét is ideértve. Ehhez képest az ily dolog tulajdonosa, amennyiben a dolgot elidegeníteni kívánja, köteles a Tanácsnak vagy a nemzeti nagy köz­gyűjtemények valamelyikének vételre felajánlani. Az elővásárlási jog megszűnik, ha az elővásárlásra jogosult a bejelentés vételétől számított 2 nap alatt a felet az elővásárlási jog gyakorlásának szándókáról nem értesíti vagy ha ez értesítéstől számított 7 napon belül e jogát nem gyakorolja. Az elővásárlási jognak a végre­hajtás esetében történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter az érdekelt mi­niszterekkel egyetértve rendelettel állapítja meg. Hatóságilag elrendelt vagy önkéntes árverés esetén az elő­vásárlási jog addig gyakorolható, míg az ingóság a legtöbbet igérő által meg­vettnek nem jelentetett ki. (1881 :LX. t.-c. 107. §.) 26. §. A 24. §. rendelkezései értel­mében nyilvántartott ingóságokat az ország területéről csak a Tanácsnak, vagy a tőle szabályrendeletben kijelölt szervnek előzetes engedélyével szabad kivinni. A kiviteli engedély megadására kijelölt szervnek az engedélyt meg­tagadó határozata ellen az engedélyt kérő felszólalással élhet a Tanácsnál, mely végérvényesen dönt. Magyarország területéről származó vagy a magyar nemzeti történet szem­pontjából jelentős, nyilvántartott emlé­kekre (24. §. 1. bek.) nézve a kiviteli engedély megadását indokolás nélkül meg lehet tagadni ; ily esetben az ingó­ságot valamely országos vagy más köz­gyűjtemény számára meg lehet vál­tani. Ha a megváltási ár tekintetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom