Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-659. Törvényjavaslat a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról

76 659. száía; tória), Esztergom, Igmánd, Jászkarajenő, Kacs, Szeged (József főherceg, Petőfi), Várpalota. 8. Konyhasós ásványvizek. Egri Dobó-forrás (jódos), Hajdúszoboszló (jódos), Hortobágy, Kolop (Máriaforrás), Szarvaskő. 9. Tóparti fürdőhelyek. a) Balatonmenti fürdők (gyógyfürdők) : Balatonszabadi, Siófok, Balatonföldvár, Balatonlelle, Balatonboglár, Balatonfüred, Balatonalmádi ; b) sziksós tavak : Bercell, Bogdán, Derecske, Dunapataj, Eszter, Gyopáros, Hajdúbagos, Halász, Hosszúpályi, Kemecse, Király telek, Kiskunhalas, Kiskundorozsma, Konyár, Napkor, Nyíregyháza, Oros, Sényő, Simapuszta, Soltvadkert, Szentmihály, Telegd, Tépe, Ujfehértó. A fentiek szerint alig van olyan külföldi ásványvíz, amelyiknek gyógyító erejét a magyar föld ásványvizeivel pótolni ne lehetne. 'Ásványvizeink jelentős része azonban vagy kihasználatlanul folyik el vagy csak helyi használat céljaira szolgál, úgy, hogy csak csekély hányada az, ami egészségügyi szempontból eddig számbavehető volt. VII. Sokkal szomorúbb Magyarország éghajlati gyógyhelyeinek mai állapota. Aráig Nagy-Magyarországon sok helyütt voltak feltalálhatók azok az éghajlati sajátosságok, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy gyógy hatást fejtsenek ki és így éghajlati gyógyhelyek alapítására felhasználhatók legyenek, addig a trianoni békekötés után ezeknek a száma jelentősen megcsökkent. Az éghajlati tényezők közül a kedvező légnyomás, a levegő tisztasága, a fény megfelelő inszolációja, a levegő hőmérsékleti ingadozásainak kedvező volta, mind nagyfontosságúak az éghajlati gyógyhelyek létesítésénél. Nagy-Magyarországon mind a tengeri, mind a szubalpin, alpin és kontinentális éghajlat feltalálható volt, A mai Magyarország éghajlata kontinentális és csak a budai hegyvidéken, a börzsönyi hegyekben és a Mátrában van egy-két szubalpin éghajlatú hely. Ez természetes következménye adott helyzetünknek, mert szubalpin éghajlattal a tengerszín felett 400—1.000 méterre fekvő helyek rendelkeznek. Ilyen szubalpin éghajlata Magyarországon a vendégforgalommal bíró helyek közül tulaj donképen csak Lillafürednek és a Budapest székesfőváros területén fekvő Svábhegynek van ; hivatalos gyógyhely] ellege egyiknek sincs még ; ezeken kívül Mátrafüred volna kellő kifejlesztés esetében a szubalpin éghajlati gyógyhelyek közé besorozható. Igen nagy jelentősége van annak, hogy megmaradt kevésszámú szubalpin klímájú helyünket gyógyhellyé fejlesszük ki, mert a külföldre irányuló fürdővendégforgalom jelentős része éppen hely hiányában kényszerül a külföldi éghajlati gyógyhelyek látogatására. VIII. Nem annyira a gyógyítás, mint inkább az egészségügyi megelőzés célját szolgálják az üdülőtelepek, amelyeket földrajzi vagy éghajlati sajátságaik vagy berendezéseik alkalmassá tesznek arra, hogy az év nagy részét a falak között töltő városi ember ott megpihenhessen és ottidőzésének nagy részét tiszta levegőn vagy kellemes hőmérsékletű vízben tölthesse. A mai Magyarország üdülőtelepei : I. Tóparti üdülőtelepek. 1. Balatonpartiak : Akaii, Alsóörs, Aliga, Almádi, Badacsony, Berény, Csopak, Ederics, Fonyód-Bélatelep, Fonyód-Sándortelep, Gyenesdiás, Győrök, Kenése, Keszthely, Keresztúr, Kiliti-Vilmatelep, Labdi, Máriatelep, Révfülöp, Szárszó, Szemes, Tihany, Világos, Viriusztelep, Zamárdi,_ Zánka,