Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-717. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése a "közigazgatás rendezéséről" szóló 592. számú törvényjavaslat tárgyában
402 717. szám. maztassék a törvényhatósági jogú városokra is. A bizottság a (3) bekezdést ennek megfelelően szövegezte. A javaslatnak az örökös tagok számának megállapítására vonatkozó (s) bekezdését a bizottság az 5. §. (6) bekezdésébe vitte át, mert az örökös tagokra vonatkozó rendelkezéseket ez a §. tartalmazza. A javaslat 3. §-a kihagyatott, mert a bizottság által szükségesnek talált sa szövegen'keresztülvezetett módosítások következtében feleslegessé vált. 4. §. A közigazgatási bizottság könnyebb áttekinthetőség okából célszerűnek találta a szakszerűség képviselete körébe tartozó bizottsági tagoknak a vármegyékre és törvényhatósági jogú városokra elkülönítve való feltüntetését s folyószámokkal való megjelölését. Az (1) bekezdés ezért a) és b) pontokra bontva és folyószámozva sorolja fel a vármegyei és városi törvényhatósági bizottságoknak a szakszerűség képviselete címén tagjait. A közigazgatási bizottság az (1) bekezdés a) pontjából kihagyta a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottságnak tagja lehessen a m. kir. állami rendőrség kerületi főkapitányának helyettese s a szakszerűség képviselete címén tagok közé a kiküldött elhagyásával csak a főkapitányt vette fel. A bizottság indokoltnak látta azt, hogy azokban a vármegyei törvényhatóságokban, amelyeknek területén állami főiskola van, ott a tankerületi főigazgató helyett az egyetem rektora, illetőleg a főiskola igazgatója legyen tagja a törvényhatósági bizottságnak. Az a) pont 5. folyószáma alatt ennek megfelelő szöveg vétetett fel. A vitézek képviseletére vonatkozólag a bizottság megfelelőbbnek találta azt, hogy a vármegye területén lakó vitézek maguk közül válasszanak kiküldöttet. Miután a vitézek a törvény rendszere szempontjából a választási jog biztosítása következtében érdekcsoporttá váltak, az érdekképviselet címén tagok közé vitettek át. Helyesbittetett az „Országos Munkásbiztosító Intézet" cím, miután a törvényen alapuló elnevezés ezidőszerint már „Országos Társadalombiztosító Intézet". Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt felsorolással a javaslatnak a szakszerűség képviseletére vonatkozó rendelkezései a közigazgatási bizottság álláspontja következtében annyiban módosulnak, hogy törvényhatósági jogú városokban a m. kir. államrendőrség kerületi főkapitányának akadályoztatása esetében a m. kir. állami rendőrkapitányságnak a törvényhatóság székhelyén működő vezetője lenne a törvényhatósági bizottság tagja s a 2. folyószám alatt ennek megfelelő szöveg vétetett fel ; az államépítészeti hivatal vezetője pedig kihagyatott. Miután a bizottság a vallásfelekezeteknek is képviseletet óhajt biztosítani a törvényhatósági bizottságokban, a 4. §-ban erre vonatkozólag új (2) bekezdést iktatott be. A vallásfelekezetek képviseletére a bizottság azt a módot találta legcélszerűbbnek, hogy a felekezeteket a legnépesebb egyházközségeik (hitközségeik) élén álló lelkészek képviseljék, tekintet nélkül arra, hogy a törvényhatóság területén választók és választhatók-e ? Ki kell mondani azt, hogy a vallásfelekezetek képviselőinek száma hiveik számarányához igazodik s az egyes felekezeteknek jutó tagsági helyek számát meg kell-állapítani, hogy a 3. §-ban meghatározott taglétszám és az egyes csoportok számaránya betartható legyen. A felekezetek képviselőinek taglétszámát törvényhatóságonként a B) kimutatás tünteti fel. Ki kell mondani azt is, hogy azok a vallásfelekezetek, amelyeknek hívei a törvényhatóság lakosságának aránylag csekély töredékét teszik, vagyis sokká,! kevesebben vannak, mint ahány hívőre egy tagsági hely jut, nem kapnak képviseletet. Gondoskodni kell az egyes vallásfelekezeteket a hívek számaránya szerint megillető tagsági helyek betöltésének lehetőségéről arra az esetre is, ha valamely vallásfelekezetnek egyes törvényhatóságokban kevesebb egyházközségük (hitközségük)
