Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-717. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése a "közigazgatás rendezéséről" szóló 592. számú törvényjavaslat tárgyában

400 717. szám. kormányzat közéletébe és tevékenységébe lehetőleg bevonassék a társadalomnak az önkormányzatok céljai és feladatai iránt fogékony, azok életében érdekelt minden rétege s megszerveztessék minden konzerváló erő ; másrészről az önkormányzati testületeknek a közigazgatási feladatokra való készsége és képessége fokoztassék. Ezeknek az alapelveknek és célkitűzéseknek elfogadásával tárgyalta a közigazgatási bizottság a javaslatnak I. részét, amely „Az önkormányzati testületek újjászervezése" cím alatt a törvényhatósági bizottság új összetételét, az aktív és passzív törvényhatósági és községi választói jogot, a közgyűlés hatáskörét rendezi, a közigazgatás munkájának hatékonyabbá és gyorsabbá tétele céljából új kisebb testületet, kisgyülést szervez stb. A közigazgatás működésében tapasztalt zavarok, az eljárás hosszadalmassága és nehézsége miatt hangoztatott panaszok megkövetelik a közigazgatási eljárás egyszerűsítését, a hatáskörök szabályozását, a jogorvoslati rendszerben észlelt hiányok pótlását és hibák kiküszöbölését, az eljárási szabályok leegyszerűsítését. A közigazgatási bizottság a közigazgatás reformjának halaszthatatlan szükségességét elismeri s a közigazgatás efficienssé tételét tartja a törvény legfontosabb céljának, amely a szervezeti változtatásokat is indokolttá teszi. A közigazgatási tisztviselői kar bizonyságot tett arról, hogy kötelességeit megérti és átérzi. De a közigazgatás új feladatok előtt áll s a tisztviselőknek fokozottabb elméleti és gyakorlati képességekkel kell magukat felvértezniök ; de viszont biztosítani kell számukra az állásukhoz és társadalmi terheikhez mért megélhetéshez szükséges javadalmazást és a hivatal állandóságával járó megnyugvást, hogy minden idejüket és tehetségüket kötelességük teljesítésének szentelhessék. A bizottság elfogadta a javaslat III. részében érvényesülő célkitűzés helyességét. Közismert tény az, hogy a fegyelmi eljárásra vonatkozó jogszabályok elavultak s azok sem a közérdeknek, sem a tisztviselők érdekeinek nem felelnek meg. Az eljárás hosszadalmas, a védekezésre alig nyújt módot, egyrészről a tisztviselőt kiszolgáltatja az egyoldalú és írásbeli eljárás esélyeinek, mársészről a gyors megtorlás elé akadályokat gördít. A bizottság tehát a fegyelmi eljárás új és korszerű szabályozását, amely a javaslat IV. részébe van foglalva, feltétlenül szükségesnek tartja és törvénybe iktatását javasolja. A fentiekben előadott alapelvek szem előtt tartásával a bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben is letárgyalta s azt a következőkben ismertetett, a szövegben átvezetett módosításokkal elfogadta. - A törvényjavaslat I. Részében foglalt rendelkezések következtében az 1886. évi XXI. t.-c. II. fejezetének legtöbb §-a hatályát veszti s csak néhány §. maradna hatályban. A bizottság indokoltnak találta azt, hogy az 1886 : XXI. t.-c. II. fejezetének a törvényjavaslat által nem érintett rendelkezései részint új §-okban, részint egyes §-ok kiegészítéseképen megfelelő helyeken felvétessenek s ezzel a törvény áttekinthetőbb és könnyebben kezelhető legyen. T. llész. Az önkormányzati testületek újjászervezése. 2. §. Az 1886 : XXI. t.-c. 21. §-ának rendelkezéseit magában foglaló új 1. §. vétetett fel. 2. §. A javaslat 1. §-a — az alábbiak szerint módosítva — 2. §-ként vétetett fel. Az (i) bekezdés 1. pontja a bizottság szövegezésében két részre bontatott akként, hogy az 1. és 2. pontokban a legtöbbadófizetők közül választott tagok és az összes választók közül választott tagok külön soroltatnak fel.