Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-701. A képviselőház földmívelésügyi és közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről" szóló 700. számú törvényjavaslat tárgyában
701. szám. 293 szőlészeti és borászati felügyelőhöz, akinek szakészrevételeit a hegyközség figyelembe venni tartozik. 38. §. Ha valamelyik tulajdonos a kötelezően elrendelt szőlő vagy gyümölcs védekezési eljárásokat végrehajtani vonakodik, jogában áll a hegyközségi elöljáróságnak a védekezési eljárást az illető tulajdonos költségére elvégeztetni. Ezen költségek közigazgatási úton hajtandók be. A hegyközségi elöljáróságok az említett védekezési eljárások végrehajtásáért felelősek. 39. §. A hegyközségek kötelesek a területükön lévő szőlőbirtokokat bortermelésre való alkalmasság (hegyoldal, síkság, kötött talaj, immúnis homok, szénkénegezésre alkalmas talaj, fillokszeravész előtti régi szőlőterület stb.) szempontjából a földmívelésügyi miniszter által kijelölt szaktisztviselő segítségének igénybevételével törzskönyvezni. A törzskönyvezés elveit a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A hegyközségek törzskönyveit a vármegyei hegyközségi tanács vármegyénként összesíti. A hegyközségi kötelékbe nem tartozó szőlőket az összesített törzskönyvbe való felvétel céljából a községi elöljáróságok a vármegyei hegyközségi tanácsnak tartoznak bejelenteni. A hegyközségi törzskönyvekben feltüntetendők azon szőlőfajták, amelyek, mint az illető borvidék bor jellegének legmegfelelőbb féleségek, az illető hegyközségben a 3. §. korlátai között telepíthetők. A fajták megállapításánál a talajhoz való alkalmazkodás, termékenység és a betegségekkel szemben való ellenálló képességre tekintettel kell lenni. E tekintetben a vármegyei hegyközségi tanácsok, illetve hegyközségek, a m. kir. szőlőéi borgazdasági központi kísérleti állomás (Ampelológiai intézet) szakvéleményét kikérni tartoznak. Szakvizsgálatok megejtésére a földmívelésügyi miniszter más szakintézeteket is kijelölhet. 4. A hegyközségek feloszlása. 40. §. Azok a hegyközségek, amelyeknek területén a megalakuláskor 150 kat. holdnál kevesebb betelepített szőlő volt, vagyis az önként megalakult hegyközségek, a birtokosok birtokarány szerinti szavazatának kétharmad részével kimondhatják a hegyközség feloszlását, de csak akkor, ha a hegyközség területén a betelepített szőlők összes területe a határozathozatalkor sem éri el a 150 kat. holdat. A hegyközségi birtokosok nem mondhatják ki a hegyközség feloszlását, ha az illető hegyközség területén 150 kat. hold vagy ennél több betelepített szőlő van és pedig akkor sem, ha a hegyközség területén a megalakuláskor 150 kat. holdnál kevesebb betelepített szőlő volt ugyan, de a betelepített szőlők területe később elérte a 150 kat. holdat. Azok a hegyközségek, amelyek 150 kat. hold vagy ennél több betelepített szőlővel alakíttattak ugyan meg, de a szőlőknek időközbeni irtása következtében 150 kat. holdnál kevesebb betelepített szőlővel bírnak, a feloszlást az első bekezdésben foglaltak értelmében kimondhatják. III. Fejezet, A vármegyei hegyközségi tanács. 41. §. A Tokajhegyalja zárt területén és valamennyi vármegyében, ahol legalább 12 hegyközség van és ezeknek összes területe legalább 12.000 kat. hold, a szőlőművelési, borkezelési és borértékesítési közös érdékek előmozdítása céljából az illető vármegyéhez tartozó hegyközségek egy-egy kiküldöttéből álló vármegyei hegyközségi tanácsot kell alakítani. A vármegyei hegyközségi tanács alakuló ülésének összehívása iránt az illetékes törvényhatóság első tisztviselője intézkedik.