Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-701. A képviselőház földmívelésügyi és közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről" szóló 700. számú törvényjavaslat tárgyában

294 701. szám. A 12.000 kat. hold szőlőterülettel nem bíró vármegyéknek vagy törvényhatósági joggal felruházott városoknak közös vármegyei hegyközségi tanács létesítése, illetve más vármegyei hegyközségi tanácshoz való csatolása iránt a földmívelésügyi miniszter intézkedik. Hivatalból tagjai a vármegyei hegyközségi tanácsnak az illetékes törvényhatóságok, valamint az ezek területén levő járások első tisztviselői (alispán, polgármester, főszolgabíró), az illeté,kes kerületi szőlészeti és borászati felügyelő, az illetékes Mezőgazdasági Kamara egy kiküldötte, a vármegyei hegyközségi tanács működési területén levő szőlészeti és borászati szakiskola és a kertészeti tanintézet igazgatója. A vármegyei hegyközségi tanács még legfeljebb 5 meghívott taggal kiegészítheti magát. A vármegyei hegyközségi tanácsot öt évenként újra kell alakítani. 42. §. A vármegyei hegyközségi tanács megalakulása alkalmával elnököt és elnökhelyettest választ, egyes különleges ügyek intézésére külön szakbizottságokat küldhet ki. Az igazgatási teendőket az ügyvezető titkár látja el, akit a vármegyei hegyközségi tanács javaslatára az illetékes Mezőgazdasági Kamara választás útján alkalmaz. Ügyvezető titkárul csak az.. alkalmazható, aki valamely főiskolát és ezenfelül még a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamot mint rendes hallgató elvégezte. A titkár állása állandó jellegű, csak szolgálati vétség vagy alkalmatlanság esetén bocsátható el, A titkár szolgálati és fegyelmi (elbocsátási) ügyeire nézve, az illetékes Mezőgazdasági Kamara szolgálati szabályai az irányadók. A vármegyei hegyközségi tanács hivatali helyiségéről a megalakulást követő első évben a székhely szerint illetékes vármegye gondoskodik. 43. §. A vármegyei hegyközségi tanács ügyrendjét és évi költségvetését maga állapítja meg. Minden vármegyei hegyközségi tanács tagjai sorából az Országos Szőlőés Borgazdasági Tanácsba egy-egy tagot küld ki. A vármegyéi hegyközségi tanács feladata a hegyközségek működését irányítani és ellenőrizni, a hegyközségi rendtartásokat elbírálni és jóváhagyás végett a törvényhatóság elé terjeszteni, a vármegye területén történő szőlőtelepítéseket a hegyközségek bejelentése alapján ellenőrizni, a működési körébe tartozó borvidék szaporítható szőlőfajtáit a 3. §. alapján történt rendelkezés keretein belül kijelölni, a védekezések tekintetében elrendelendő hatósági intézkedésekre nézve javaslatot tenni és a kötelező védekezések mikori végrehajtására a hegyközsségeket utasítani, az okszerű gazdálkodási, szőlőfeldolgozási,' értékesítési és borkezelési dolgok ismertetése és terjesztése érdekében közreműködni, a borvidék beszerzési, hitelügyi és borértékesítési szervezkedését kezdeményezni, irányítani és előmozdítani, a borvidék bor jellegének fenntartása ós megvédése iránt intézkedni, az érintkezést a működési területén levő borvidék és a földmívelésügyi minisztérium, illetve az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanács között fenntartani s általában a borvidékek különleges érdekeit minden téren képviselni ós előmozdítani. A szőlőművelésre és borforgalomra vonatkozó szaktudósítói teendők ellátása és statisztikai adatok gyűjtése szintén a vármegyei hegyközségi tanács feladata. A vármegyei hegyközségi tanácsok a földmívelésügyi minisztérium és az illetékes törvényhatóságok szakmabeli rendelkezéseit végrehajtani tartoznak. Ezen közigazgatási és gazdasági segédműködésükért az állam, illetve a vármegye részéről megfelelő anyagi segélyre jogosultak. A segély mértékét a földmívelésügyi miniszter, illetőleg a törvényhatóságok az anyagi lehetőséghez és a méltányossághoz képest állapítják meg. \