Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-700. Törvényjavaslat a szőlőgazdálkodásról és a hegközségekről

622. szám. 275 Fontosak azok a feladatok is, amelyek végrehajtása nem kötelező ugyan, de mégis a szőlőgazdálkodás előmozdítását és védelmét célozzák és a szőlősgazdák érdekeit vannak hivatva előmozdítani. Ezek a feladatok olyanok, amelyek a társulást feltételezik s ezért a hegyközségi kötelékben sikerrel megoldhatók. Ilyenek : a szőlő és bor mellékterményeinek értékesítése, közös gazdálkodásra való szervezkedés, hitelszerzés, a védekező szerek és anyagok közös beszerzése, közös értékesítés, szóval a társulás útján elérhető előnyök kihasználása. A 38. §-ban foglalt rendelkezés hivatva van érvényt szerezni a kötelező védekezési eljárások ügyében kiadott rendeleteknek, amennyiben jogot ad a hegyközségi elöljáróságnak arra, hogy a kötelező védekezést, a hanyag birtokos szőlőjében, az illető terhére elvégeztethesse. A 39. §. szerint a hegyközségek törzskönyvek vezetésére köteleztetnek. A törzskönyvek a szőlőterületek különböző viszonyait vannak hivatva feltüntetni oly célból, hogy az illető szőlőterületen fekvés, talaj, éghajlat stb. figyelembevételével a legmegfelelőbb szőlőfajták tenyésztessenek és a leghelyesebb mívelési módok alkalmaztassanak. Szükségesek ezek a törzskönyvek abból a szempontból is, hogy az egyes bortermelő községek s esetleg egyes szőlők is jövedelmezőség szempontjából igazságosan elbírálhatók legyenek. A törzskönyvek elkészítésénél, hogy azok helyes adatokat tartalmazzanak, vagyis céljuknak minél jobban megfeleljenek, különféle szakintézmények, illetve szaktisztviselők fognak a hegyközségeknek segítségül szolgálni. A 40. §-ban a hegyközségek feloszlására vonatkozólag van intézkedés. Az itt megállapított elvek megegyeznek a hegyközségek megalakítására vonatkozó elvekkel s azoknak mintegy kiegészítő részét képezik. E szerint az önként megalakult hegyközségek feloszolhatnak, ha a tulajdonosok kétharmadrésze a feloszlás mellett nyilatkozik és ha a hegyközség területe időközben nem növekedett annyira, mely a megalakulást kötelezővé tenné. A 150 kat. holdnál több betelepített szőlővel megalakult hegyközségek pedig csak az esetben oszolhatnak fel, ha területük időközben kiirtás folytán 150 kat. holdnál kevesebb lett, egyébként nem. A 41. §. a vármegyei hegyközségi tanácsok alakításáról és szervezetéről rendelkezik. Ez az új intézmény van hivatva arra, hogy a területükhöz tartozó hegyközségek és a földmívelésügyi minisztérium között összekötő kapcsot képezzen. A tanácsok irányítják és ellenőrzik az egyes hegyközségek tevékenységét, nemcsak szakügyekben, hanem közigazgatási tekintetben is. Ez a feladat állami úton nem oldható meg, hanem csakis olyan társadalmi szervezkedés útján, mely a különleges helyi viszonyokkal is tud számolni. Ilyen vármegyei hegyközségi tanácsok létesíttetnek : Tokaj hegyalján (Zemplén és Abaúj -Torna) és még minden olyan vármegye területén, ahol legalább 12.000 kat. hold szőlő van. Az ennél kevesebb szőlőterülettel bíró vármegyék más vármegyéhez való csatolása, illetve az ilyen vármegyék egy hegyközségi tanácsba való csoportosítása iránt a földmívelésügyi miniszter intézkedik. Ennek megfelelően az ország területére 14 vármegyei hegyközségi tanács alakítható és pedig : 1. Pest vármegye felső része területén 52.305 kat. hold szőlővel, Budapest székhellyel ; 2. Pest vármegye alsó része területén 57.298 kat. hold szőlővel, Kecskemét székhellyel ; 3. Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék területén, 23.703 kat. hold szőlővel, Székesfehérvár székhellyel ; 4. Sopron, Győr, Veszprém és Vas vármegyék*területén 13.363 kat. hold szőlővel, Sopron székhellyel ; 35*