Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-700. Törvényjavaslat a szőlőgazdálkodásról és a hegközségekről

276 700. szám. 5. Zala vármegye területén 30.331 kat. hold szőlővel, Zalaegerszeg székhellyel ; 6. Somogy vármegye területén 22.600 kat. hold szőlővel, Kaposvár székhellyel ; 7. Tolna vármegye területén 26.491 kat. hold szőlővel, Szekszárd székhellyel ; 8. Baranya vármegye területén 21.653 kat. hold szőlővel, Pécs székhellyel ; 9. Bács-Bodrog vármegye területén 19.678 kat. hold szőlővel, Baja székhellyel ; 10. Csongrád és Csanád vármegyék területén 20.681 kat. hold szőlővel, Szeged székhellyel ; 11. Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Bihar vármegyék területén 21.163 kat. hold szőlővel, Szolnok székhellyel; 12. Nógrád, Heves és Borsod vármegyék területén 42.419 kat. hold szőlővel, Eger székhellyel ; 13. Zemplén és Abaúj-Torna vármegyék területén, 10.688 kat. hold szőlővel Sátoraljaújhely székhellyel ; 14. Szabolcs, Hajdú és Szatmár vármegyék területén 23.245 kat. hold szőlővel Nyíregyháza székhellyel. Hogy a hegyközségi tanács fontos munkakörét jól és szakszerűen betölthesse és a közigazgatási hatóságokkal kapcsolatos kérdéseket is helyesen megoldhaasa, a hegyközségek által választott rendes tagokon kívül hivatalból tagjai a tanácsnak a terület szerint illetékes törvényhatóságok, járások és rendezett tanácsú városok első tisztviselői (alispán, polgármester, főszolgabíró), továbbá az illetékes Mezőgazdasági Kamara kiküldötte, az illetékes kerületi szőlészeti és borászati felügyelő, a szőlészeti és borászati szakiskola és a kertészeti tanintézet igazgatója. A hegyközség által kiküldött tagok öt évenként újból választatnak. A hegyközségi tanácsok ügyeinek az irányítása és a különféle szakszerű teendők ellátása céljából okvetlenül szükséges, hogy a tanácsok ügyvezetői magasabb fokú szőlészeti és borászati szakképzettséggel bíró egyének legyenek. E célból mindenik vármegyei hegyközségi tanács ügyeinek vezetésére a terület szerint illetékes Mezőgazdasági Kamara ügyvezető titkárt választ. Ügyvezető titkár csak olyan egyén lehet, aki valamely főiskolán kívül még a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamot is mint rendes hallgató elvégezte. Ezek az intézkedések elsősorban a tanács működése eredményességének biztosítása érdekében, tehát közérdekből szükségesek. Hogy a hegyközségi tanács a megalakulás kezdetén felmerülni szokott nehézségekkel könnyebben megküzdhessék, különösen hogy addig is, amíg a tanácsi illetékek befolyni kezdenek, a tanács hivatalos helyiségéről, a megalakulás utáni első évben a székhely szerint illetékes vármegye tartozik gondoskodni. A 43. §. szerint mindenik hegyközségi tanács a Budapesten székelő Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsba 1—1 tagot kiküld. A hegyközségi tanácsok kiküldöttei képezik az összekötő kapcsot az ország szőlő- és bortermelő érdekeltségei és az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanács között. Ez a szakasz részletezi mindazokat a teendőket, amelyek a hegyközségi tanács hatáskörébe tartoznak, illetve amelyekről intézkedni kötelesek. Ezek szerint a hegyközségi tanácsok feladata : a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtása, az egyes tanácsok területén mutatkozó különleges érdekek előmozdítása, a szőlőmívelés szakszerű fejlesztése, a közös célok együttes erővel való keresztülvitele és az értékesítés minek kedvezőbbé tétele. A hegyközségi tanácsok feladata az is, hogy a földmívelésügyi miniszter szakmabeli rendelkezéseit végrehajtsák és úgy a törvény, mint a miniszteri rendeletek végrehajtását az egyes hegyközségeknél ellenőrizzék. E szerint a hegyközségi tanácsok a földmívelésügyi miniszternek