Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-700. Törvényjavaslat a szőlőgazdálkodásról és a hegközségekről

^^" 274 700. szám. szerepet juttatott. Ez a szavazási rendszer azonban ma már nem állhat meg s arra nincs is szükség. A szőlőkultúra mai állapotában megfelelőbb az a szavazási rendszer, mely a törvényjavaslat 28. §-ában terveztetett, t. i., hogy a közgyűlésen a 600 négyzetöltől 1 kat. holdig terjedő birtok tulajdonosa egy szavazattal, az ennél nagyobb terület tulajdonosa pedig annyi szavazattal bír, a hányszor egy teljes kat. hold területe van. Az összes hegyközségi birtokosok szavazatainak egyhatod részénél több szavazatot saját nevében egy birtokos sem gyakorolhat. Gyakran előfordul, hogy egy hegyközség területén egy-két nagy területű szőlő mellett sok apró 1—5 hold terjedelmű kis szőlőbirtok van. Az apróbb szőlőterületek birtokosai jelentékeny részének érdekei egyes esetekben eltérhetnek á nagybirtokosokétól. Ez a szavazati rendszer a kisbirtokosok javára haladást jelent. Az az intézkedés, hogy a hegyközség területén levő puszta vagy más gazdasági célra szolgáló földek tulajdonosai oly ügyekben, melyek csak a szőlők tulajdonosait érdeklik, nem szavazhatnak, a jogos érdekek zavartalan érvényre juttatásának a követelménye s a jelenlegi törvényes állapotnak is megfelel. , A 33. §. a hegyközségi választmány szervezetét és hatáskörét állapítja meg. A választmány ugyanaz a hegyközségi életben, mint a képviselőtestület a politikai község szervezetében. Tanácskozó testület és az ügyek tulajdonképeni irányítója és intézője. A 34. §-ban a hegyközségi elnök ügykörére és hatáskörére vonatkozólag van intézkedés. A hegyközségi elnök elnököl a hegyközségi közgyűlésen és a választmányi üléseken is és nemcsak a tanácskozásokat vezeti és irányítja, hanem saját személyében képviseli a hegyközséget a hatóságok előtt és személyesen vagy a hegybíró útján intézkedik a közgyűlés és a választmány által hozott határozatok végrehajtása iránt. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy az elnöknek, mint a hegyközség első tisztviselőjének munka- és hatásköre törvényben biztosíttassék. A 35. §. a hegybíró alkalmazására vonatkozó feltételeket állapítja meg s az 1.000 kat. holdnál több betelepített szőlővel bíró hegyközségeknél a szak. képzettséggel bíró egyénnek előnyt biztosít azáltal, hogy ha a hegybírói állásra szakképzettséggel bíró egyén is jelentkezik, ilyent kell alkalmazni. A szakképzettséggel bíró és a szakképzettséggel nem bíró hegybírók között oly módon tétetett különbség, hogy a nem szadképzett hegybírók csak három évre alkalmazhatók, míg a szakképzettek szolgálata állandó jellegű. Ezeket az intézkedéseket azért kellett megtenni, hogy legalább a nagyobb hegyközségek ügyeit olyan szakképzett hegybíró intézze és vezesse, aki a szőlősgazdákat a helyes szőlőmívelés és borkezelésben vezetni és tanítani, valamint a szakértelmet kívánó különféle rendeleteket, mint pl. a szőlő védekezési eljárásokról szólókat, helyesen végrehajtani és egységesen irányítani szakképzettségénél fogva képes lesz. A 36. §. a hegybíró teendőit részletezi és szükség esetére a helyettesítés iránt intézkedik. A 37. §-ban meg vannak állapítva azok a teendők, amelyekre nézve a hegyközségek, mint a szőlő- és borgazdaság érdekeinek előmozdítására és védelmére alakított érdekképviseletek, a törvény korlátai között, önkormányzati hatáskörükből kifolyólag intézkedni kötelesek és amelyekre nézve intézkedhetnek. A kötelező intézkedések közé azok a teendők soroltattak, amelyek a hegyközségek fenntartásához és eredményes működéséhez okvetlen szükségesek, vagyis amelyek a hegyközség tulaj donképeni céljait szolgálják. Ezek közül fontosabbak : a közös őrzés, a hegyrendészeti eljárásokba szőlővédelem, a borvidék jellegzetes szőlőfajtáinak megválasztása és a törvénnyel kapcsolatban kibocsátott miniszteri és más hatósági rendeletek végrehajtása iránti intézkedések.