Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.
Irományszámok - 1927-647. A képviselőház házszabályainak módosítására kiküldött bizottság jelentése
156 647. szám. A 174. §. azzal a változtatással vétetett át az új 97. §-ba, hogy a hatályon kívül helyezett 1901 : XXIV. t.-c. 23. §-ára való hivatkozás kimaradt. A 175. és 176. §. (új 98. és 99. §.) érdemben változatlan. A 177. §. (új 100 §.)-ból kimaradt az 1901 : XXIV. t.-c. 23 §-ára való utalás és viszont az 1925 : XXVI. t.-c. 180. §-ának intézkedése (hűtlenség stb.) folytán új rendelkezés vétetett fel annak (6) bekezdésébe A 178—180. §-ok érdemben változatlanok maradtak. (Uj 101—103. §-ok.) Az eredeti 181. §. mint meghaladott, kimaradt. A mentelmi bizottságra vonatkozó szakaszok csak szövegezési szempontból változtak. (104—107. §-ok.) A naplóbíráló bizottságra vonatkozó §-oknak csak a hivatkozást tartalmazó részei változtak meg. A bizottságban nem állt egyedül a vélemény, mely a naplóbíráló bizottság működésének fokozása és megfelelőbbé tétele céljából ennek a bízottságnak ügyrendjét mielőbb megállapítandónak jelezte. A . házszabályok harmadik részének a bizottságokról szóló első címe eredetileg csak négy fejezetet tartalmazott, ú. m. az általános részt, továbbá az összeférhetlenségi, mentelmi és naplóbíráló bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket. A bizottság — mint idetartozókat — ebbe a címbe vette fel a kérvényi, gazdasági, számvizsgáló és könyvtári bizottságokra vonatkozó fejezeteket is, amelyek eddig helytelenül a ,,Ház tisztviselői" cím alatt szerepeltek. A négy utóbb nevezett bizottságra vonatkozó §-okat a bizottság átszövegezte ugyan, de azokon érdemleges változtatást csak a kérvények fejezetében tett, amennyiben a kérvényben foglaltakért megállapította a kérvényt x ellenjegyző képviselő felelősségét. Ez teljesen megfelel azoknak az irányelveknek, amelyeket a házsaabály hasonló tekintetben eddig is tartalmazott. A bizottság véleménye szerint a következő, második címnek, mely a Ház üléséről szól, azokkal a rendelkezésekkel kell kezdődnie, amelyek az ülés megnyitására vonatkoznak. Azért e címbe első §-ként az eddigi 190. §-t iktatta, melynek két bekezdését érdemi változtatás nélkül vette fel az új 129. §-ba. Ebbe az új §-ba vette fel a bizottság (2) bekezdésként az eredeti 189. §. rendelkezéseit, melyeken azonban lényeges változtatásokat tett. Ezeknek a változtatásoknak indoka az, hogy még egyfelől — szemben az 1913. évi házszabályokkal — a tanácskozóképességhez szükséges minimális számot nem ejtette el, másfelől elejét óhajtotta venni annak, hogy ez a rendelkezés a Ház komolyságához nem illő jelenetek eszközévé váljék s hogy a tanácskozóképesség hiányát oly esetben is meg lehessen állapítani, amikor a képviselők a Házban kellő számban vannak jelen, csak pillanatnyilag vannak távol az ülésteremből. Ez annál is inkább szükségesnek látszott, mert a képviselőknek az ülésteremből távozása igen gyakran a képviselői hivatással szorosan összefüggő okokból történik. A régi 191. §. helyébe lépő új 130. §-nak a házszabályok ellen vétő vagy sértő tartalmú beadványokra vonatkozó új (2) bekezdése bővebb indokolást nem igényel. Az eredeti 192. §-t a bizottság kettéosztotta az új 131. és 132. §-ba, amelyek közül az első fentebb ismertetett új tárgyalási rendszernek megfelelőleg több új rendelkezést tartalmaz. Ezek a rendelkezések tulaj donképen csak az új 49—52. §-ban felvett új rendszer továbbépítését képezik s indokolást alig igényelnek. A bizottságot ezeknél egyfelől az a szempont vezette, hogy a képviselőknek kellő idejük legyen a törvényjavaslatok tanulmányozására, másfelől, hogy a Ház az előkészítő bizottságokat jelentésük kellő időben való benyújtására szoríthassa. Az, hogy az új 132. §-ban az önálló indítványokra nézve a régi 191. §. fentérintett új (2) bekezdésével analóg rendelkezést ajánlunk (nem sérthetik a házszabályokat stb.), indokolást nem igényel.
