Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

78 592. szám. valamely tőr vény kifejezett rendeletére vagy 20 tag írásbeli kívánságára történt. A határozathozatal és szavazás módozatainak szabatosabb megállapítása az esetleges félreértések és vitatkozások megelőzését célozza. Különösen indokolt a névszerinti szavazás oly kérdésekben, amelyek a szabályrendeletalkotás körébe tartoznak s amelyek új adók megállapítására vagy a törvényhatóság gazdasági érdekeire vonatkoznak. Az a rendelkezés, hogy a választási ügyekben s a fegyelmi vizsgálat vagy felfüggesztés kérdésében a szavazás titkos, ezen kérdések személyes vonatkozása miatt indokolt. A (n) bekezdés rendelkezése a kérdés feltevéséhez való hozzászólásnak hosszabb és indokolatlan vitává való elfajulását akadályozza meg. A 24. §-hoz. Az 1886 : XXI. t.-o. 50. §-ának 4. bekezdése az egyes ügyek tárgyalásából és a határozathozatalból csak a közvetlenül érdekelteket zárta ki. Ez a szakasz a közvetve érdekelteket is kizárja, ami természetes és így magyarázatra nem szorul. Az érdekeltség kérdését bármely bizottsági tag felvetheti, de ezt megállapíthatja maga az elnök is. Az elnök döntését csak a határozat érdeme ellen előterjesztett jogorvoslatban lehet megtámadni s ha e határozat -végérvényes elbírálása a miniszter hatáskörébe tartozik, az érdekeltség kérdésében is a miniszter dönt végérvényesen. Ez a rendelkezés tehát módosítja az 1896 : XXVI. t.-c 42. §-ának 1 pontját s csak olyan érdekeltségi kérdésben hagyja meg a panaszjogot, amikor a határozat ellen is panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A (3) bekezdés rendelkezése a fokozottabb ellenőrzés biztosítására szolgál. A 25. §-hoz. Az 1886 : XXI. t.-c. 54. §-a szerint az, aki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él, széksértési kereset alá vonható. Nem kíván magyarázatot a javaslatnak az eddigi szabályt kiegészítő az a rendelkezése, hogy a sértés nemcsak akkor torlandó meg, ha azt a közgyűlés valamely tagjára, hanem akkor is, ha az állam, a társadalom fennálló rendje, a nemzeti érzés vagy vallási meggyőződésre vonatkozóan követték el. Az a rendelkezés, "hogy a széksértés elkövetése kérdésében az elnök indítványára a közgyűlés határoz és hogy az elnök felhívására a tiszti ügyész tesz indítványt a megtorlásra az önkormányzati érdekek érvényesülését biztosítja és az eljárást teszi az eddiginél szabatosabbá. Az a rendelkezés, amely a pénzbírság legfelső határát 500 pengőben állapítja meg és módot nyújt az esetleg súlyosabb beszámítás alá eső cselekménynek büntető bíróság útján való megtorlására, nem szorul magyarázatra. A (3) bekezdés szerint a megbírságolt bizottsági tag a bírság lefizetéséig nem vehet részt a tagsági jogok gyakorlásában és ha a bírságot hat hónap alatt le nem fizeti, elveszti tagságát. Ez a rendelkezés a közgyűlési döntés komolyságának biztosítása érdekében szükséges. A tanácskozás rendjét ismételten zavaró és durva sértegetéseket elkövető taggal szemben alkalmazható megtorló intézkedéseket a közgyűlés zavartalan működésének és a tanácskozás kellő színvonalon tartásának biztosíthatása teszi indokolttá. A 26. §-hoz. A törvényhatósági közgyűléseket eddig is látogathatta a közönség. A nyilvánosság kérdését azonban az eddigi törvény csak annyiban érintette, hogy az 1886: XXI. t.-c. 50. §-a kimondta, hogy »a hallgatóság számára elkülönített hely jelölendő ki.«