Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
592. szám. 67' fegyelmi- eljárást elrendelni. Ez a rendelkezés eloszlatja az eddigi ellentétesfelfogások révén e téren előállott bonyodalmakat. Felsorolja a törvényjavaslat azt is, hogy kiknek a kezdeményezésére van helye a fegyelmi eljárás elrendelésének, és kimondja, hogy a tisztviselőkérésére rendszerint el kell rendelni a fegyelmi eljá:ást. A fegyelmi eljájárásra jogosultak körét is kibővíti a törvényjavaslat, amennyiben a községi alkalmazottak ellen ezután a belügyminiszter is elrendelheti közvetlenül a fegyelmi eljárást, amiért eddig kénytelen volt a közigazgatási bizottsághozJ vagy a iőispánhoz fordulni. / A közigazgatás egyszerűsítése szempontjából nagy jelentősége van annakis, hogy a tegyelmi eljárást elrendelő hatáiozat ellen nem lesz helye jog- f orvoslatnak, csupán a felfüggesztés ellen lehet majd fellebbezni. Ezzel véget vetünk annak a tarthatatlan helyzetnek, amely a fegyelmi ügyeket már az. eljárás elrendelésének stádiumában merőben felesleges fellebbvitel útján, hónapokig húzhatta. Sok vitára és sok nézeteltérésre adott eddig okot az, hogy nem volt/ részletesen szabályozva a fegyelmi eljárás alatt történt lemondás esetén \ való eljárás. Ezt a hiányt most pótolja a törvényjavaslat, amely a köz- * szo ] gálat érdekeinek figyelembe vételével kimom ja, hogy enyhébb beszámításalá eső ügyekben, ahol vagyoni felelősségről nem lehet szó, főleg a tisztviselőnek a szolgálatból való kiválása kívánatos, kivételesen el lehet fogadni úgy a lemondást, mint a nyugdíjazás iránti kérelmét. A fegyelmi eljárásnak legsúlyosabb következménye a tisztviselőnek állásától való felfüggesztése. Ezt elkerülni nem lehet, mert vannak olyan, esetek, amikor a vádak súlyossága miatt, vagy a vizsgálat sikere érdekében a tisztviselő hivatalában nem maradhat. Viszont azonban gondoskodni kell arról, hogy ezt a súlyos horderejű intézkedést csak akkor lehessen megtenni,, ha arra a tényállás tisztázása, vagy a közszolgálat érdeke szempontjából /leltétlen szükség van. Ennek a jogos kívánságnak tesz eleget a törvény(^javaslat, amelynek nyomán remélhető, hogy csak nagyon súlyos következményekkel fenyegető, vagy a közszolgálati érdekeket komolyan veszélyeztetőesetekben fognak a fegyelmi hatóságok ehhez a súlyos kihatású eszkö zökhöz nyúlni. A felfüggesztést enyhíti a törvényjavaslatnak az á rendelkezése, hogy a felfüggesztés rendszerint nem terjedhet tovább 6 hónál és azt • különösen indokolt esetben csak a belügyminiszter hosszabúthatja meg, Enyhit a helyzeten a törvény javaslatnak az a rendelkezése is, hogy a tisztviselő, a ki eddig az 1923: II. t.-c. rendelkezése szerint csak felment és vagy dorgál ássál történt büntetés esetében kaphatta vissza vetésének visszatartott részleteit, a fegyelmi hatóság határozata alapján hozzájuthat azokhoz más esetekben is, kivéve, ha a fegyelmi határozat hivatalvesztést állapít meg. Szabályozza a törvényjavaslat a vizsgálóbiztos kiküldésének kérdését is, amire vonatkozólag eddig sok félreértés merült fel. Teljes részletességgel megállapíthatja a törvényjavaslat a fegyelmi íj vizsgálat során követendő eljárást, a védőválasztás jo^át, a tanúkihallgatás 1 / és a terhelt tisztviselőnek a vizsgálat során érvényesíthető jogait. Készlete- ï / sebben gondoskodik a törvényjavaslat a közvádló indítványára és az erreJ " tehető észrevételekre vonatkozó elj aras ról is. A fegyelmi ügyek teljesen tárgyilagos mérlegelését akarja biztosítani a. j törvényjavaslatnak a hatáskört megállapító rendelkezése. A főszolgabírój bíráskodási hatáskörét teljesen megszünteti —• és a jegyző kivételével •— aközségi alkalmazottaknak, — a polgármester, a főjegyző s a tanácsnokok 9*
