Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
68 592. szám. / kivételével — a megyei városi tisztviselőknek, valamint a vármegye kezelő tisztviselőinek fegyelmi ügyeiben az alispán, törvényhatósági városok kezelő tisztviselőinek ügyeiben pedig a polgármester fog elsőfokon bíráskodni. A többi tisztviselő ügyeiben — ideértve a községi jegyzőket, a megyei város polgármesterét, főjegyzőjét és tanácsnokait — a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya lesz az elsőfokú hatóság. A fegj^elmi jogszolgáltatás terjö^új intézményt teremt a törvényjavaslat a végső fokon ítélkező fegyelmi ! bíróság megszervezésével. Ezentúl a belügyminiszter nem mint egyéni bíró fog dönteni a fellebbvitel következtében elé kerülő fegyelmi ügyekben. Az új fegyelmi bíróság a belügyminiszter elnöklete alatt két közigazgatási bíróból lés két belügyminisztériumi főtisztviselőből fog állani. A független bírói elemnek a legfelsőbb fegyelmi hatóság szervezetébe való bevonása kétségkívül megnyugtatja azokat, akik aggályosnak tartották azt, hogy a fegyelmi eljárás alatt álló tisztviselő sorsa végső fokon teljesen a belügyminiszter .kezében volt Az új fegyelmi bíróság tárgyilagosság szempontjából kifogás alá nem •eshetik, mert hiszen a belügyminiszternek, mint a bíróság elnökének nem is lesz módja arra, hogy saját álláspontjának túlsúlyt biztosítson. A fegyelmi [bíróságban ugyanis titkos szavazással fognak dönteni és a szavazásban az j elnöknek is részt kell vennie. Nem fordulhat elő tehát az, hogy a szavazati-egyenlőség esetében az elnök döntse el az ügy sorsát. így minden biztosíték meg lesz arra, hogy a fegyelmi ügyek legfelsőbb fokon való elbírálásnál kizárólag a közszolgálat érdekei fognak döntő súllyal latba esni. A törvényjavaslat részletesen szabályozza a fegyelmi ügy tárgyalását, a "határozathozatalt, és megállapítja a fegyelmi büntetéseket, amelyek között egészen új a szolgálattól való felmentés. Ez az új büntetés módot nyújt arra, hogy a megbélyegző hatású hivatalvesztés kimondása nélkül is eltávolíthassuk hivatalából az olyan tisztviselőt, akinek állásában való megmaradása a közérdekkel össze nem egyeztethető. A jogorvoslatokon és a bűncselekmények esetében követendő eljáráson Jkívül a törvényjavaslat a fegyelmi büntetés erkölcsi hatályáról és az elévüjlésről is intézkedik, amit az eddigi jogszabályok nem ismertek. Végül a tisztviselők meghurcolásának és a felesleges időpazarlásnak is útját igyekszik a törvényjavaslat vágni azzal, hogy az alaptalan feljelentőt az eljárás költségeinek viselésén felül pénzbírsággal óhajtja sújtani. Összegezve az előadottakat, megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslat a,z önkormányzati testületi hatóságok újjászervezésével, az ügyeknek a hatóságok között való céltudatosabb megosztásával, a jogorvoslatok korlátozásával olyan intézkedéseket tervez, amelyek a fórumrendszert áttekinthetővé, az ügyek intézését gyorsabbá ós egyszerűbbé teszik. Ez nemcsak a közönségre előnyös, hanem lényegesen megkönnyíti a közigazgatási tisztviselők dolgát is. Az 1901 : XX t c. óta nem történt intézkedés, amely ilyen mélyreható módon javított volna a közigazgatáson. Ezt az üdvös munkát azonban betetőzi az, hogy a közigazgatási tisztviselői pályára szükséges képesítés emelésének, a tisztviselők függetlenebbé tételének és a vármegyei tisztviselők anyagi helyzete javításának is megtaláltuk a módját. Mindezekkel az intézkedésekkel meggyőződésem szerint olyan magas színvonalra emeljük a közigazgatást, hogy az a legnehezebb viszonyok között a legbonyolultabb feladatokkal szemben is meg fogja állani a helyét.
