Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
54 592: szám. életükön át még több odaadással — úgyszólván hivatásszerűen — fogják a köz javára érvényesíteni. Az örökös tagok csoportja állandóan és bizonyara a szélsőséges politikai áramlatoktól függetlenül mérlegelheti az igazgatás szükségleteit és fogyatkozásait, teljes pártatlansággal ítélheti meg az önkormányzat ügyeit ós évek hosszú során, át szerzett gazdag tapasztalataival a törvényhatóság életében nagyértékű összekapcsoló elem lesz a múlt és a jelen között. Az örökös tagság révén a törvényhatósági bizottság olyan kiváló egyéniségeket is megnyerhet tagokul, akiknek értékes közreműködését más módon megnyerni nem lehet, mert a választási küzdelmektől idegenkednek. Azb hiszem nem szorul bizonyításra, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok számának csökkentése, az érdekképviselet elvének érvényesítése ós az örökös tagok intézménye emeli a törvényhatósági bizottság színvonalát és fokozza a munkaképességét. A törvényhatósági bizottság azonban még megújult alakjában is túlságosan nagy testület lenne ahhoz, hogy a hatáskörébe utalf ügyek nagy tömegét teljes ülésben intézhesse. Ezek között az ügyek között rendkívül sok van olyan, amely nem tűr halasztást. A törvényhatósági bizottság pedig a dolog természeténél fogva különösen vármegyékben ezután is csak ritkábban tarthat * ülést. Régóta éreztük, hogy hiányzik a törvényhatóság szervezetéből valami szűkebbkörű és így mozgékonyabb testület, amelyben a törvényhatósági bizottság közgj^űlése elé utalt ügyeknek túlnyomó részét gyorsabban, nagyobb érdeklődés mellett és fokozottabb gonddal lehetne elintézni. Ezért kelti új életre a törvényjavaslatba kisgyűlés intézményét, amelyet — ha nem is ilyen önálló hatáskörrel — a régi vármegyei életből ismerünk. A kisgyűlés mindenekelőtt az állandó választmány szerepét veszi át és előkészíti azokat az ügyeket, amelyek ezután is a közgyűlés plénuma elé fognak tartozni. Ezeknek körét csupán a törvényhatósági bizottsági közgyűlés közjogi, (politikai, levelezési, panaszjog stb.) hatáskörébe tartozó kérdések, a költségvetés és más nagyobb fontosság i gazdasági ügyek alkotják. A közgyűlés hatáskörének további része a kisgyűlésre száll át. Bizonyos vagyok abban, hogy a törvényhatósági bizottsági hatáskörnek ez az egészséges megosztása az ügyek intézését gyorsabbá és szabatosabbá fogja tenni, ami nagy nyeresége lesz úgy a közszolgálatnak, mint a közönségnek. Itt kell megemlítenem, hogy a törvényjavaslat megszünteti a tanács intézményét. A tanács eddigi hatásköre a polgármesterre száll át. A tapasztalat szerint ugyanis az ügyeknek a tanácsban való intézése nagy idő vesztegetéssel jár. A tanácsülések a tisztviselők idejéből is túlságosan sokat kötöttek le. Ezzel szemben a tanácsi elintézésnek semmi különös előnye nem volt. A célszerűségi szempontok tehát azt tették indokolttá, hogy a tanácsot megszüntessük és a tanács ügykörét a polgármesterre ruházzuk át, — ami az ügyek intézését meggyorsítja és a polgármesterre nehezedő személyes felelősségnél fogva — a szaksz< rűség és jogbiztosság szempontjából is teljes biztosítékot nyújt. Még egy új rendelkezésre kell reámutatnom. A székesfővárosban már az 1924 ; XXVI. t.-c. intézkedett a törvényhatósági bizottság feloszlatásának jogáról. Ezt a rendelkezést a vidéki törvényhatóságokra is kitérjeszti ez a törvényjavaslat. Mert — bár ritkán — a múltban is érezhető volt a hiáirya a törvényes íenddel szembehelyezkedő törvényhatósági bizottságokkal szemben alkalmazható erélyes rendszabályoknak. Amikor azonban a törvényjavaslat ezt a hiányt pótolja, egyúttal megfelelő rendelkezésekkel, különösen pedig a közigazgatási búósági panaszjog megadásával gondoskodott arról
