Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 55 is, hogy a törvényhatóságok autonómiája indokolatlanul soha se szenved­hessen sérelmet. A községekre nézve ez a törvényjavaslat nem hoz mélyrehatóbb átala­kulást, csupán az aktív ós passzív választójog terén beállott változások következtében szükséges módosításokra terjeszkedik ki, a kevésbbé sürgős változtatásokat fenntartva az új községi törvény előkészítésének sorára. A törvényhatósági bizottságok újjáalakításánál a kérdés nagy korderejé­hez mért óvatossággal jártam el. Amint már fentebb megmondottam, az érdekképviselet elvéből indultam ki és ezen az alapon olyan módon állítottam össze az önkormányzati testületet, hogy abban a törvényhatóság társadalmá­nak minden rétege — súlyához, illetőleg számarányához mérten — képvi­selethez jut. Nem volt célom ezzel a törvényjavaslattal az, hogy szolgálatot tegyek azoknak, akik csak jogokat akarnak kapni, de a jogokkal járó kötelességek súlyát átérezni nem tudják. Én egyensúlyt akartam teremteni a jogok és kötelességek között, és azt hiszem azt a törvényhatósági bizott­ság tervezett összeállításával sikerült elérnem Erős meggyőződésem, hogy az e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén megalakítandó önkor­mányzati testületekben együvé kerül a törvényhatóságok társadalmának színe­zi java és így az új törvényhatósági bizottságoknak egyfelől megfelelő érzékök és súlyuk lesz ahhoz, hogy a törvényhatóságok nemes hagyományait meg­őrizzék, másfelől pedig alkotó elemeik célszerű összeállítása révén alkalmasak és hivatottak lesznek arra, hogy a mérsékelt, de folytonos és céltudatos haladásnak előharcosa! legyenek. Olyan testületek lesznek ezek, amelyek nem állanak káprázatos jelszavak hatása alatt, hanem a romboló törekvésektől távoleső józan, emberies világfelfogással nézik az eseményeket és helyes érzékkel, biztos ítélőképességgel töltik be nagyfontosságú feladatkörüket. Friss erőre fognak kapni a törvényhatóságok, hogy jövőre is órcfalkéot ver­hessenek vissza a magyar állam és a társadalom rendje ellen irányuló minden támadást. II. A törvényjavaslat első része az önkormányzati testületek szervezeté­nek átalakításával azoknak munkaképességét igyekszik növelni. A második rész eljárási újításokat javasol, amelyek az adott helyzetben közigazgatásunk egyszerűsítését és ezzel kapcsolatban gyorsabbá tételét célozzák ós remél­hetőleg meg is fogják valósítani. Ezekkel a rendelkezésekkel a közigazgatási hatósági fokozatokat — a fórumrendszert — kívánja szabályozni és a közigazgatási jogorvoslatokat akarja korlátozni a törvényjavaslat. Ennek a résznek I, fejezete a rendőri büntető bíráskodás körébe nem tartozó közigazgatási ügyekre vonatkozásban a hatósági fokozatokkal, a jogorvoslati határidőkkel és a jogorvoslatok korlátozásával foglalkozik. A hatósági fokozatokra vonatkozó rendelkezéseire az a vezető gondolat -vonul végig, hogy fórumrendszerünk bonyolultságát kiküszöbölje, hogy a fórumokat lehetőleg egyszerűsítse és olyanokká építse ki, hogy azzal a jogszerűség biztosítása mellett az eligazodást könnyítsük és az eljárást gyorsítsuk. Ezekből a szempontokból kiindulva megállapíthatjuk, hogy közigazga­tási jogunk terén nagyon sok a társas hatóságként eljáró szerv. Már pedig kétségtelen, hogy a társas szerv, főleg, ba sok a tagja és azok nem szak­emberek, kevéssé alkalmas a konkrét ügyeknek szakszerű és jogszerűség szempontjából megnyugtató eldöntésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom