Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

38 592. szám. delte el, határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. (4) A felfüggesztés rendszerint nem terjedhet tovább hat hónapnál. Meg­hosszabbítását — az illetékes első­fokú fegyelmi hatóság indokolt fel­terjesztésére — a belügyminiszter engedheti meg. (5) A felfüggesztést meg kell szün­tetni, mihelyt elrendelésének oka meg szűnt. A még nem jogerős fegyelmi határozat egymagában nem elég alap a felfüggesztés megszüntetésére. (e) A felfüggesztés megszüntetését az a hatóság rendelheti el, amelyik a felfüggesztést elrendelte, vagy ame­lyik e fölött áll. (7) A hivatalától felfüggesztett tiszt­viselő felfüggesztésének tartama alatt — lakáspénzén és családi pótlékán felül — élelmezési illetményben ré­szesül. Az élelmezési illetmény a tiszt­viselő fizetésének egyharmad részéből áll, amelyet a törvényhatóság első tisztviselőjére nézve a belügyminisz­ter, a többi tisztviselőre nézve a törvényhatóság első tisztviselője — a tisztviselő kérelmére — indokolt esetben a fizetés feléig felemelheti. (s) A felfüggesztés ideje alatt a tisztviselőt a tényleges működéssel járó terhes illetmények és átalányok nem illetik meg. (9) Abban a kérdésben, hogy a fegyelmi eljárás jogerős befejezése után egészen vagy részben kiadas­sanak-e vagy sem a tisztviselőnek vagy ellátásra jogosult hozzátarto­zóinak a felfüggesztés tartama alatt visszatartott fizetésrészletek, a fe­gyelmi hatóság a fegyelmi határozat­ban határoz. Ha a fegyelmi hatóság a tisztviselőt felmentette, vagy csak ^lorgálással büntette, a fizetés vissza­tartott részleteit feltétlenül ki kell adni, ha pedig a fegyelmi határozat hi vatalvesztóst állapított meg, a vissza­tartott illetményeket nem lehet kiadni. (10) Ha a fegyelmi határozat nem állapított meg szolgálattól felmentés-, vagy hivatalvesztésbüntetést, annak jogerőre emelkedése után a tisztvise­lőt állásába vissza kell helyezni. Ha ellenben a tisztviselőt állásától sza­bályszerű fegyelmi határozat, vagy hivatalvesztést megállapító büntető­bíróságiítélet alapján mozdították el, de az újrafelvételi eljárás enyhébb büntetés megállapításával, vagy teljes felmentéssel végződött, a tisztviselő nem igényelheti korábbi állásába visszahelyezését, hanem őt fizetésé­nek megszüntetése napjától kezdve olyan összegű ellátás (nyugdíj, vég­kielégítés) illeti meg, aminő részére azon a napon járt volna. (11) A felfüggesztett tisztviselő helyét, ha arra szükség van, ideigle­nesen helyettesítés útján kell betölteni. (12) A törvényhatóság első tiszt­viselőjének helyettesítésére a törvény­hatósági bizottság közgyűlése ; a többi törvényhatósági tisztviselő helyette­sítésére a főispán (főpolgármester); a községi és körjegyző, a községi és körorvos, valamint a községi és kör­állatorvos helyettesítésére a főszolga­bíró; a megyei város valamennyi tisztviselőjének, valamint a fentebb felsoroltakon kivül a többi nagy- és kisközségi alkalmazottnak helyette­sítésére a képviselőtestület jogosult. (13) A helyettesítés a fegyelmi ügy jogerős befejezésénél, illetőleg az általános tisztújításnál nem tarthat tovább ; az azonban, aki a helyette­sítésre jogosult, a helyettesítést bár­mikor visszavonhatja, és más helyet­test jelölhet ki. 71. §. Vizsgálóbiztos. (1) A vizsgálat teljesítésére a tör­vényhatóság első tisztviselője vizs­gálóbiztost rendel ki a törvényható­ság tisztviselői közül. Kivételes ese­tekben vizsgálóbiztost a belügymi­niszter küldhet ki. (2) A vizsgálóbiztos lehetőleg ne legyen alacsonyabb állású tisztviselő, mint az, aki ellen a fegj^elmi vizs­gálatot teljesítenie kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom