Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 39 (3) A vizsgálóbiztos kizárására a bűnvádi perrendtartás (1896 : XXXIII. t.-c.) 64. §-ának a bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4) Az, aki a íegyelmi ügyben vizsgálóbiztos volt, ugj^anabban az ügyben sem közvádlóként, sem fegyelmi bíróként nem működhetik. 72. §. Fegyelmi vizsgálat. (1) A fegyelmi vizsgálat feladata a tényállásnak felderítése és a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékoknak összegyűjtése. Ha a tényállás tisztázott, vagy ha a terhelt tisztviselő beismerésben van, és beismerését egyéb körülmények is valószínűsítik, végül ha a fegyelmi vétség tényálladékát a lefolytatott bűnvádi eljárás során kimerítően megállapították, az elrendelő hatóság a fegyelmi vizsgálatot mellőzheti, és az.ügyet az illetékes elsőfokú fegyelmi hatóság döntése alá utasíthatja. (2) A vizsgálóbiztos a panaszost és a terheltet bármikor megidézheti és kihallgathatja. A tén}^állás felderítése végett tanukat és szakértőket hallgathat ki, és szakértői szemlót foganatosíthat. (3) Ha a terhelt tisztviselő súlyos betegsége, elhalálozása, ismeretlen helyen távolléte, vagy más ok miatt nem idézhető meg, vagy nem jelenik meg a vizsgálóbiztos előtt, és védőt nevezett, érdekeit a fegyelmi eljárás egész további folyamán mindaddig a védő képviseli, amíg a tisztviselő személyesen nem jelentkezik. Ha a terhelt tisztviselő nem nevezett védőt, vagy ez a védelemről lemond, érdekeinek képviseletére a törvényhatóság első tisztviselője ügygondnokot rendel. Az ügygondnok kirendelésénél a terhelt tisztviselő ellátásra igényjogosult Önjogú hozzátartozóját, ha ez nem jár késedelemmel, meg kell hallgatni. Az ügygondnokot ugyanazok a jogok illetik meg, mint a terhelt tisztviselőt. (4) A terhelt tisztviselő védőjéül gyakorló ügyvédet, jogtanárt, vagy a törvényhatóság területén tényleges szolgálatban álló olyan tisztvisőtársát jelölheti ki, aki vele azonos szakban működik. (5) A vizsgálat egész folyamán jeg3^zőkönyvvezetot kell alkalmazni. A jegyzőkönyvvezető kirendelésére és kizárására a 71. §• (1), (3) és (4) bekezdéseinek a vizsgálóbiztosra megállapított rendelkezései irányadók. (Ö) A felek és a tanuk kihallgatásánál a vizsgálóbiztoson és a jegyzőkönyvvezetőn kívül — a szükséges szembesítés kivételével — más nem lehet jelen. A vizsgálóbiztos belátása * szerint dönti el, hogy a szakértőt a felek jelenlétében hallgat]a-e meg. A szakértői szemle rendszerint a felek közbenjöttével történik Távolmaradásuk azonban a szemle megtartását nem gátolja. (7) A vizsgálóbiztos a tanukat mindig eskü alatt hallgatja ki, a szakértőket pedig megesketheti. (s) A belügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a tanuk megidózését, megjelenési és tanuságtóteli kötelességót, megjelenésre, vallomástételre és esküre kényszerítését, a tanuzásból kizárását és a tanuzás alól való mentességét, végül a tanuk megesketését ós a megesketés mellőzését a bűnvádi perrendtartás (1896 : XXXIII. t.-c.) 192 — 199., 204-209., 217—219. és 221 — 222. §-ainak szem előtt tartásával rendeleti úton szabályozza. (9) Amikor a vizsgálóbiztos valamelyik tanú kihallgatását befejezte, és vallomását jegyzőkönyvbe foglaltatta, a terhelt tisztviselőt, ha a közelben van, maga elé idézi és a tanú jelenlétében közli vele a vallomást. A terhelt tisztviselő kérheti, hogy a tanúhoz a tényállás valamely lényeges mozzanatának tisztázása végett újabb kérdések intéztessenek. A vizsgálóbiztos engedelmével a terhelt tisztviselő közvetlenül is intézhet a tanúhoz kérdéseket. Ha a tiszjt-