Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
592. szám. 21 hivatalos tennivalójuk van. Azt, aki ott a közgyűlés tartama alatt jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívja fel, szükség esetében karhatalommal távolítja el. (2) Az elnök a közgyűlés helyiségében a hallgatóság részére elkülönített helyet jelöl ki (3) Ha a hallgatóság, vagy ennek egy vagy több tagja a tanácskozás csendjét vagy rendjét figyelmeztetés után is zavarja, az elnök a rendzavarókat, szükség esetében az egész hallgatóságot távozásra hívja fel, és az ellenszegülőket karthatalommal távolítja el. (4) Az, aki a törvényhatósági bizottság közgyűlésének tartama alatt a közgyűlési helyiség tanácskozásra rendelt részében jogosulatlanul tartózkodik, és onnan felhívásra azonnal el nem távozik, ha cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el, és őt egy évig terjedhető fogházzal és politikai jogai gyakorlásának feiíüggesztésével kell büntetni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a hallgatóságnak, valamint a törvényhatósági bizottságnak arra a tagjára is, aki a közgyűlési helyiségnek bármelyik részéről az elnök kiutasító vagy kitiltó rendelkezése ellenére azonnal el nem távozik, vagy oda a kiutasítás vagy kitiltás hatálya alatt ismét visszatér. 27. §. Ügyrend. A közgyűlés és a tanácskozás rendjének ebben a törvényben nem szabályozott részleteit a törvényhatósági bizottság — az ügyrendről készített szabályrendeletében — maga állapítja meg. .28. §. A kisgyűlés szerkezete. (1) A törvényhatósági kisgyűlésnek elnöke a főispán, akadályoztatása esetében, vagy ha a főispáni állás nincs betöltve, a törvényhatóság első tisztviselője, illetőleg ennek helyettese. (2) A törvényhatósági kisgyűlés tagjai : a) vármegyékben 12—24, törvényhatósági jogú városokban 12—20 törvényhatósági bizottsági tag. Számukat a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg, ez a szám azonban a 2. §. (1) bekezdésében említett törvényhatósági bizottsági tagok együttes számának vármegyékben 10, városi törvényhatóságokban 20 %-ánál nagyobb nem lehet. Ezeknek a tagoknak a vármegyékben 5 /6 részét, törvényhatósági jogú városokban 3 /4 részét a törvényhatósági bizottság — titkos szavazással — három évre választja; 1 /6, illetőleg 1 /4 részét pedig ugyancsak három évre a főispán nevezi ki. Tén}űeges szolgálatban álló köztisztviselőt a kisgyűlés tagjává sem megválasztani, sem kinevezni nem lehet; b) a tisztviselők közül : vármegyékben az alispán, a főjegyző, a rangban idősebb másodfőjegyző és a tiszti főügyész, illetőleg ez utóbbinak akadályoztatása esetében helyettese ; törvényhatósági jogú városokban a polgármester, helyettes polgármester, a főjegyző, a városi tanácsosok és a tiszti főügyész, illetőleg ez utóbbinak akadályoztatása esetében helyettese. (3) A kisgyülést akként keli összealkotni, hogy abban mind a legtöbb adót fizető, mind az összes választók által választott tagok vármegyékben 2 /s, városokban V 3 részben legyenek képviselve. (4) Előadóként a tagok közé nem tartozó tisztviselő is működhetik, akit azonban szavazati jog nem illet meg. A kisgyűlés jegyzőjét a törvényhatóság központi tisztviselői közül az elnök jelöli ki. (5) A kisgyűlés ügyrendjét, rendes üléseinek számát, és megtartásuk időközeit törvényhatósági szabályrendelet állapítja meg, de havonkint
