Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
22 59.2. szám, legalább egy rendes kisgyűlést kell tartani. (e) ' Rendkívüli kisgyűlést az elnök bármikor összehívhat, és a nem tisztviselő tagok 1 /à részének kívánságára négy nap alatt összehívni köteles. (7) A kisgyűlés határozatképességéhez legalább két nemtisztviselő tag jelenléte szükséges. (s) A kisgyűlésnek az a tagja, aki egymásután következő négy ülésről igazolatlanul elmarad, elveszti tagságát. A kisgyűlési tagság elvesztése kérdésében az igazoló választmány a tudomásra jutástól számított 30 napon belül határozni köteles; véghatározata ellen 15 nap alatti panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz, amely soronkívül, de lehetőleg a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt dönt. 29. §. A kisgyűlés hatásköre. (1) A törvényhatósági kisgyűlés : 1. elsőfokon intézkedik (határoz) azokban a törvényhatósági közérdekű ügyekben, amelyekben az intézkedés (határozás) joga a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában a törvényhatósági bizottságot illeti, de amelyeket ennek a törvénynek 19. §. (2) bekezdése nem utal a törvényhatósági bizottság hatáskörébe ; 2. másodfokon határoz azokban a közérdekű ügyekben, amelyekben a jelen törvény hatálybaléptének időpontjában másodfokon a törvényhatósági bizottság hivatott határozni (1886: XXII. t,-c. 24. és 25. §§., 1912:LVIII. t.-c. 10. és 11. §§.). A községi költségvetés jóváhagyása és a községi zárszámadás felülvizsgálása azonban továbbra is az alispán hatáskörébe tartozik ; 3. előkészíti a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé terjesztendő ügyeket. (2) A kisgyűlés megalakulásával az állandó választmány és a városi tanács megszűnik. 30. §. A törvényhatósági bizottság feloszlatása. (1) A belügyminiszter a közgyűlés elnökének előterjesztésére, vagy meghallgatása után feloszlathatja a törvényhatósági bizottságot, ha az törvénnyel, vagy törvény alapján kibocsátott rendelettel nyiltan szembehelyezkedik, ha nemzetellenes, hazafiatlan, vagy az állam biztonságát veszélyeztető magatartást tanúsít, továbbá városi törvényhatóságokban akkor is, ha a törvényhatósági bizottság műkíK dése olyan irányt vesz, hogy annak következtében a törvényhatóság gazdasági helyzete válságossá válhatik. (2) A törvényhatósági bizottság feloszlatását a belügyminiszter a Budapesti Közlönyben haladéktalanul közhírré teszi és az országgyűlésnek bejelenti. (3) A feloszlató miniszteri rendelet ellen, közhírrétételétől számított 30 nap alatt, birtokon kívül panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. (4) A panasz előterjesztésére a feloszlatott bizottság nemtisztviselő tagjai legalább egyharmad részének együttesen van joga. (5) A közigazgatási bíróság a panasz fölött soronkívül, de lehetőleg a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt köteles dönteni. (Ö) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében az új választást a feloszlatás közhírrétótelétől, illetőleg ha a feloszlatást a közigazgatási bíróság előtt panasszal támadták meg, a közigazgatási bíróság ítéletének keltétől számított hat hónap alatt, a legutolsó érvényes törvényhatósági választói névjegyzék alapján kell megtartani. Ha azonban a feloszlatás az újabb választástól számított egy év alatt ismét szükségessé vált, az új választást — legfeljebb két évre — él lehet halasztani. (7) Az újra összehívott törvényhatosági bizottság megalakulására ós tagjaira ugyanazok a rendelkezések
