Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-594. Törvényjavaslat a külföldi kölcsönök felvételének korlátozásáról
594. szám. 147 A javaslat szerint a külföldi kölcsönök felvételének engedélyezésére vonatkozó rendelkezések 1931. december végéig maradnának csak érvényben. A javaslat rendelkezései azonkívül ellenőrzési jogot is kívánnak biztosítani a pénzügyminiszternek az engedélyezett olyan külföldi kölcsönfelvételekből nyert összegek mikénti felhasználása tekintetében, amelyeket a magángazdaság, illetőleg a vármegyéken, városokon és községeken kívüli más hatóságok, testületek vagy intézmények vettek fel. A vármegyék, városok és községek kölcsön vételei tekin etében amúgy is az lévén a jogállapot, hogy a kormány a felhasználhatóság szempont-iából ellenőrzést is gyakorolhat, ezekre nézve ebben a vonatkozásban a javaslatba nem volt szükséges hasonló rendelkezést felvenni. A törvényjavaslat ezenkívül rendelkezéseket tartalmaz a tekintetben, hogy a pénzügyminiszter a vármegyék, városok és községek által felvett külföldi származású kölcsönök alapján való kötvénykibocsátást és annak feltételeit megállapíthassa és részletesen szabályozhassa. Kívánatos volna, hogy az ilyen kötvények kibocsátásával foglalkozó pénzintézetek lehetőleg közös szervezetbe tömöríttessenek és hogy ezen a révén a kommunális kötvénykibocsátás lehetőleg egységesen történjék. Az ilyen egységesen történő kibocsátás révén ugvanis úgy az elhelyezhetőség, mint pedig az elhelyezés feltételei tekintetében jelentős előnyöket lehetne előreláthatólag biztosítani. Részletes indokolás. 1. §. Ez a szakasz határozza meg közelebbről, hogy milyen külföldi kölcsönfelvételek vonatnak a tervezett korlátozó rendelkezések hatálya alá. Elsősorban az állapíttatnék meg főszabályként, hogy minden olyan emissziós kölcsönfelvételhez, amelynél a kibocsátott s a részkötvény fogalmi körébe tartozó meghatározott kamatozású értékpapírok a külföldön helyeztetnek el, a pénzügyminiszter előzetes engedélyének a megszerzése szükséges, aki viszont a Magyar Nemzeti Bank véleményének a meghallgatása után döntene. A vármegyék, városok és községek esetleges ilyen emissziós kölcsönvételóoél, amint az a 2. § rendelkezéseiből kitűnik, a belügyminiszter és a pénzügyminiszter együttesen vannak hivatva az engedélyezés tárgyában dönteni, azonban a pénzügyminiszter ily esetben is köteles előzetesen a Magyar Nemzeti Bank véleményét meghallgatni. Az 1. szakasz »utalva arra, hogy a vármegy ók, városok és községek külföldi kölcsön vételeire vonatkozó, részletes szabályok a 2. és a 3. §-ban foglaltatnak, az említett önkormányzati hatóságokon kívüli más hatóságok vagy testületek, valamint az egyházi (felekezeti) hatóságok és intézmények külföldi kölcsönvéteieiről is rendelkezik s ezekre nézve azt a szabályt kívánja felállítani, hogy ezek a hatóságok, testületek és intézmények még abban az esetben is csak előzetes engedély mellett vehetnek fel külföldi kölcsönt, ha azt nem részkötvények kibocsátása útján, hanem más módon szerzik. Az engedélyt ily kölcsönvételek esetében a pénzügyminiszter az illető szakminiszterrel egyetértői eg adhatná meg. Az 1. szakasz végül jogot kíván biztosítani a pénzügyminiszter részére annak ellenőrzésére, hogy az ezen szakasz alapján engedélyezett külföldi kölcsönvételekből befolyó összegek tényleg az eredetileg megállapított célra használtatnak-e fel. 19*
