Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-589. A képviselőház földmívelésügyi, igazságügyi, pénzügyi és közgazdasági bizottságának együttes jelentése "a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről" szóló 564. számú törvényjavaslat tárgyában

494 589. szám. okozza. A megtagadásnak csupán a jelen tőrvény életbelépésétől három évig van helye s ezt a jogot a földmí­velésügyi miniszter evégből alakí­tandó külön bizottság meghallgatása után gyakorolja. Ez a bizottság hat tagból áll, melynek két tagját az országgyűlés képviselőháza, két tagját az ország­gyűlés felsőháza, két tagját pedig. az Országos Mezőgazdasági Kamara saját tagjai közül a megtagadási jog időtartamára választja. Ha a bizott­bág a földmívelésügyi miniszter meg­keresésére nyolc napon belül véle­ményt nem nyilvánít, a földmívelés­ügyi miniszter a bizottság vélemé­nyének hiányában is határoz. A közigazgatási bizottság gazda­sági albizottsága a tudomásulvétel megtagadása esetében a földmívelés­ügyi miniszterhez csupán javaslatot tesz s erről a feleket értesíti. 3. Ha az elidegenített ingatlan területe — ideértve a 2. pont alá tartozó eseteket is — a szerző fél­nek már meglévő ingatlanával együtt kétszáz kataszteri holdat meg nem halad ugyan/ de a közigazgatási bi­zottság gazdasági albizottsága vagy a vármegyei m. kir. gazdasági fel­ügyelőség közérdekből szükségesnek tartja az elővásárlási jog gyakorlását, vagy ha a földmívelésügyi miniszter erre felhívja, a gazdasági albizottság a jogügylet tudomásulvétele kérdésé­ben a határozathozatalt mellőzi, egy­úttal az iratokat véleményes jelen­téssel az elővásárlási jog gyakorlása kérdésében döntés végett az iratok­nak hozzáórkezósétől számítva három napon belül felterjeszti a földmívelés­ügyi miniszterhez és erről a feleket értesíti. 4. Ha az elidegenített ingatlan területe a szerző fél már meglévő ingatlanaival együtt a kétszáz ka­taszteri holdat meghaladja, a közigaz­gatási bizottság gazdasági albizott­ságának a jogügyletet tudomásul­vevő határozata nem emelkedik jog­erőre, hanem az albizottság a hatá­rozat meghozatalától nyolc nap alatt a határozat felülvizsgálása s az elő­vásárlási jog gyakorlása kérdésében döntés végett az iratokat a földmíve­lésügyi miniszterhez fellebbezés hiá­nyában is hivatalból terjeszti fel. 5. A közigazgatási bizottság gaz­dasági albizottságának a jogügyletet tudomásulvevő határozata ellen köz­érdekű fellebbezésnek (1920 : XXXVI. t.-c. 25. §-a) a 2. pont első bekez­dése esetében is helye van. Ily esetben az albizottság az irato­tokat a felebbezés benyújtásától három napon belül az állami elővásárlási jog gyakorlása kérdésében döntés és a fellebbezés elintézése végett a föld­mívelésügyi miniszterhez terjeszti fel és erről a feleket értesíti. 6. Ha a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága az ingatlant elidegenítő jogügyletnek hozzá tör­tént bemutatásától tizenöt nap el­teltéig a jogügylet tudomásulvétele kérdésében nem határoz vagy a határozathozatalt kifejezetten nem mellőzi, a_ gazdasági albizottság el­nöke az iratokat saját véle­ménye nyilvánításával a földmívelés­ügyi miniszterhez nyomban felter­jeszteni ós erről a feleket értesíteni köteles. 7. Ha a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága az állam elővá­sárlásijog gyakorlását, vagy a jogügy­let tudomásulvételének megtagadását javasolja (2. pont), illetőleg a tudo­másulvétel kérdésében a határozat­hozatalt mellőzi, vagy hatáskörét leszállítja, az érdekelt felek és a m. kir. gazdasági felügyelőség a közlés­től számított tizenöt napon belül a földmívelésügyi miniszterhez észre­vételeket adhatnak be. 8. A földmívelésügyi miniszter — akár fellebbezés folytán, akár anél­kül került döntése alá az ügy —- az elővásárlási jog gyakorlása kérdésé­ben az iratoknak a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságától

Next

/
Oldalképek
Tartalom