Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-589. A képviselőház földmívelésügyi, igazságügyi, pénzügyi és közgazdasági bizottságának együttes jelentése "a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről" szóló 564. számú törvényjavaslat tárgyában

589. szám. 493 lanokat más olyan, az előző bekez­désben felsoroltak közé tartozó, meg­bízható ós hitelképes jelentkezőknek is lehet juttatni, akik megfelelő anyagi biztosítékot nyújtanak. Ha a juttatott az ingatlanról le­mond, vagy azt elhagyja, vagy a folyó évre már esedékessé vált ellen­értéket az esedékesség évében októ­ber hó 15. napjáig önhibájából meg nem fizeti és ennek következtében a felszaporodó hátralékok behajtása is veszélyeztetve van, a községi elöl­járóság a m. kir. gazdasági felügyelő­ség (járási m. kir. gazdasági fel­ügyelő) ellenőrzése mellett a gazda­sági óv végével és pedig a földön lévő termények szokásos betakarítása után más olyan érdemes jelentkezőt helyezhet be ideiglenesen a birtokba, alá az első és második bekezdések­bet foglalt feltóteleknek megfelel. A községi elöljáróság erről az OFB.­naaazonnal jelentést ós az ingatlan végleges elvonása és juttatása tekin­tetében egyúttal indokolt javaslatot köteles tenni. À juttatottak által át nem vett, illetőleg a bármily okból megürese­dett és megfelelő kérelmezők hiányá­ban újból nem juttatható földrészle­teket a megváltást szenvedő kérel­mére az általa esetleg felvett meg­váltási ár (ár-részlet) visszatérítése ellenében neki vissza lehet utalni. Az előző bekezdések rendelkezései az OFB. által alakított kishaszon­bórletekre is megfelelő alkalmazást nyernek. A földhözjuttatottakat a jelen tör­vény életbelépéséig terhelő haszonbér (járadék, megváltási ár-részlet, kamat stb.) hátralékok törlesztésének módját a minisztérium rendelettel szabá­lyozza. 6. §. Az ingatlant elidegenítő jog­ügyletek hatósági tudomásulvételére és az államot illető elővásárlási jogra nézve hatályban lévő rendelkezések a következő pontok szerint módo­sulnak : 1. Az ingatlant elidegenítő jog­ügylet tudomásulvétele kérdésében elsőfokon a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága, másod- és végsőfokon a földmívelésügyi minisz­ter határoz. Az állami elővásárlási jog gya­korlása tekintetében az eddigi tör­vényes szabályok szerint az OFB.-ot megillető hatáskör a földmívelésügyi miniszterre száll át. Az 1920 : XXXVI. t.-o. 23. §-ának második és harmadik bekezdése hatályát veszti. Az 1920: XXXVI. t.-c. 88. §-ában a jogi személyek mezőgazdasági in­gatlanszerzése tekintetében azOFB.-ra ruházott hatáskör a földmívelésügyi miniszterre száll át. Ezekbén az ügyekben a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a földmívelés­ügyi miniszterhez csupán javaslatot terjeszt elő. 2. Ha az 1920: XXXVI. t.-c. 17. §-ának 4. pontjában megjelölt sze­mély — ideértve a gazdasági közép­iskola elvégzése alapján képesített gazdát is, — már meglévő ingatlanát legfeljebb kétszáz kataszteri holdra egészíti ki, az ingatlant elidegenítő jogügyletet a hatóság köteles tudo­másul venni, ha az állam elővásár­lási jogának gyakorlását szükséges­nek nem találja és ha az elidegenítő szerződés színleges rendelkezéseket nem tartalmaz (13. §.). A minisz­térium az említett kétszáz kataszteri holdat legfeljebb ötszáz kataszteri holdig rendelettel felemelheti s ezt a rendeletet a szükséghez képest módosíthatja, kiegészítheti vagy ha­tályon kívül helyezheti Minden más olyan esetben, amely­ben az államot illető elővásárlási jog gyakorlásának helye van, az elide­genítő jogügylet tudomásulvételét köz­érdekből akkor is meg lehet tagadni, ha az állam elővásárlási jogát a földmívelésügyi miniszter nem g} 7 a­korolja, feltéve, hogy a jogügylet tudomásulvételének megtagadása az elidegenítő anyagi romlását nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom