Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.
Irományszámok - 1927-589. A képviselőház földmívelésügyi, igazságügyi, pénzügyi és közgazdasági bizottságának együttes jelentése "a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről" szóló 564. számú törvényjavaslat tárgyában
589. szám. 481 birtokos részére lehetővé teszi, hogy a megszabott egy évi határidőn belül a kisbéileti terület megváltását és indokolt esetben áthelyezését is kérhesse. Módot nyújt az új szöveg arra is, hogy a kishaszonbérlők kilépése esetében a megmaradó kisbérietek átcsoportosíthatók legyenek. Végül — egyéb, külön megemlítést nem igénylő rendelkezéseken kívül — az eljárási költségekről az új szövegrész azt a megállapítást tartalmazza, hogy azok területkicserélés esetében a birtokost, minden más esetben pedig a földhözjuttatottakat terhelik. Az említett lényeges kiegészítő rendelkezésekkel az együttes bizottság a kishaszonbérietek likvidálásának kérdését kimerítőbben kívánta szabályozni, és pedig úgy a birtokosok, mint a kishaszonbérlők méltánylást érdemlő érdekeinek megfelelő figyelembevételével. A 4. pontban megjelölt egy évi határidővel kapcsolatban, tekintettel a már régebben megtörtént birtokbahelyezésekre, megfelelő kiegészítő rendelkezés vétetett fel. Az utolsó bekezdést az együttes bizottság kiegészítendőnek találta, olyan értelemben, hogy csakis a vagyonváltság természetben való leadása alól nem mentesített, még le nem adott területek vehetők igénybe továbbra is földbirtokpolitikai célokra. A 3. §-~ho0. A második bekezdés kezdő soraiból az ott hivatkozott törvényekre és §-okra vonatkozó részt — mint amely irányban ugyanebben a bekezdésben különben is rendelkezés történik, — az együttes bizottság kihagyandónak találta, viszont a bekezdésnek ezt az első mondatát azzal egészítette ki, hogy »kivéve, ha a megváltást szenvedő az általános pénzügyi lebonyolítás keretében (15. §.) kielégítését kívánja«. Erre azért volt szükség, mert — a második bekezdésben utóbb említett kivételektől eltekintve — az általános pénzügyi lebonyolítás keretében nyújtható kielégítés, ha a megváltási ár ítéletileg magasabb mértékben állapíttatott is meg, az első bekezdés ' szerint számítandó ellenértéket meg nem haladhatja. A szóbanforgó második bekezdés végén, az eddigi külöu ármegállapítási eljárás alá tartozó kivételes -esetek közé a bizottság a tartozékok, továbbá a megváltást szenvedő kérelmére az erdőterületek és ártéri területek ilyen ármegállapítását is felveendőnek találta. A törvényjavaslat 3. §-ának második és harmadik bekezdése közé az együttes bizottság harmadik bekezdésként egészen új szöveget vett fel, amellyel az alaptörvény 28. és a novella 8. §-ainak hatálya alá eső ingatlanokból részesült földhözjuttatottak kérelmére revíziós lehetőséget kíván biztosítani az eddigi oly ítéleti ármegállapításokkal szemben, amelyek a 3. §. első bekezdése szerint számítható megváltási árat meghaladják. Ennek indoka az, hogy különösen méltánytalan volna, ha az ú. n. háborús szerzeményű ingatlanokból részesült juttatóttak olyan esetben, amikor a megváltást szenvedő a 15. §. szerint kielógíttetését nem kívánja, a már megtörtént ítéleti ármegállapítás alapján esetleg jelentékenyen magasabb megváltási árat tartoznának fizetni, mint a pénzügyi lebonyolítás keretében számítható ellenérték; Ilyen esetek leginkább a földreformnovella (1924) előtt történt ármegállapításoknál fordulhatnak elő, mert a novella a háborús szerzésű ingatlanok ármegállapítása tekintetében már különleges korlátozásokat tartalmaz. A harmadik — illetőleg a közbeszúrás következtében most már negyedik — és a negyedik, illetőleg most már ötödik bekezdésekben a haszonbér és megváltási árkiegyenlítésre nézve eljáró hatóságként az OFB. helyett az együttes bizottság az illetékes pénzügyigazgatóságot jelölte meg, mert a pénzügy igazgatóság a földadókataszteri kérdésekben a községi elöljáróságokkal Kéov. iromány. 1927—1932. XI. kötet. 61
