Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

166 55 t. szám. évi özvegyi járadékának megfelelő végkielégítést kap ; ezzel minden további igénye megszűnik az intézettel szemben. (2) Annak az özvegynek, aki özvegyi járadékra csak azért nem igényjogosult, mert nem rokkant, vagy hatvanötödik életévét még nem töltötte be, férjhez mené tele esetében végkielégítés fejében annak az összegnek a fele jár, amelyet az özvegy egy évi özvegyi járadék fejében kapna, ha arra igényjogosult lenne. Ezzel a végkielégítéssel az özvegynek az intézettel szemben minden igénye megszűnik. 58. §. (1) Árvajáradékra igényjogosult az elhalt öregségi vagy rokkantsági járadékosnak,, továbbá annak a biztosítottnak, aki a kétszáz járulékhetes várakozási időt betöltötte ós halálakor- várománya ép volt, törvényes ós törvényesített gyermeke tizenötödik életévének betöltéséig, ha pedig teljesen keresőképtelen, vagy ha hivatásra való kiképzésben részesül vagy iskolai tanulmányokat folytat, tizenhetedik életévének betöltéséig. (2) A 4. §-ban megjelölt munkavállalói csoportokba tartozó biztosítottnak, illetőleg az e munkavállalói csoportokból való járadékosnak törvényes és törvényesített gyermeke a hivatásbeli kiképzés és az iskolai tanulmányok folytatásának igazolása nélkül tizennyolcadik életévének betöltéséig igényjogosult árvajáradékra. 59. §. Ár vajáradókra igényjogosult az elhalt biztosított gyermekén, továbbá mostohagyermekén felül, a biztosított vagy a járadékos férfi házasságon kívül született gyermeke, ha apaságát elismerte, vagy ha ezt a bíróság megállapította,, továbbá az a gyermek, akinek javára a biztosított férfit jogerős bírói ítélet házasságon kívüli nemzés alapján indított perben tartásdíj fizetésére kötelezte. 60. §. (1) Ha a biztosított vagy az e törvény rendelkezései alapján öregségi vagy rokkantjáradékra igényjogosult egyén eltűnik, a hátrahagyottak özvegyi és árvajáradékra való igényjogosultsága tekintetében az eltűnés halálesetnek, vagyis biztosítást eseménynek minősül. (2) Az eltűnést csak abban az esetben szabad megállapítani, ha az eltűnt egyénnek legalább egy év óta híre veszett és eltűnésének körülményeiből elhalálozására alaposan következtetni lehet. Az eltűnés megállapítása tárgyában az intézet meghallgatásával minden esetben a munkásbiztosítási bíróság határoz, Az eltűnt egyén vélelmezett halálának napját a körülmények méltányos mérlegelésével kell megállapítani. (3) A bíróság által az eltűnés megállapítása tárgyában hozott határozatnak csak az özvegyi, illetőleg árvajáradékra való igény tekintetében van joghatálya. 61. §. Ha az eltűntnek nyilvánított egyén életbenlóte utóbb kiderül, az igényjogosult családtagok részére megállapított járadékot az intézet megvonja. 62. §. (1) Az özvegyi járadék 50°/o-a, a felár vaj áradok 15°/o-a, a teljes árvajáradék 30^/o-a annak a járadéknak, amelyre a meghalt házastársnak, illetőleg szülőnek e törvény rendelkezései alapján igénye vagy várománya volt. (2) A meghalt biztosított vagy járadékos igónyjogosultsága alapján megállapítandó özvegyi és árvajáradékok együttes összege a biztosított vagy a járadékos halálát megelőzőleg érte lerótt járulékokkal megalapozott járadék ós az esetleges .gyermekpótlék együttes összegénél magasabb nem lehet." (3) Ha az igényjogosult hátrahagyottak járadékainak összege az e szakasz második bekezdésében megállapított mértéket meghaladná, az ugyanazon biztosított, vagy járadékos jogán igényelhető özvegyi és árvajáradékokat arányosan kell csökkenteni.