Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

551. szám. 165 munkaviszonyba lép, az új biztosítási viszonyban való, tehát ismételt, megrokkanása vagy hatvanötödik életévének betöltése esetén az eredetileg megállapított járadékon felül még járadékpótlékban is részesül, amely egy-egy évre a biztosított után a járadék eredeti megállapításától a járadékpótlékra való igény bejelentéséig szabályszerűen befizetett járulékok összegének 24°/o-a, illetőleg 19°/o-a (50. §.). 52. §. (í) Az öregségi vagy rokkantsági járadékra igényjogosult egyén minden olyan gyermeke után, aki a járadékos elhalálozása esetében e törvény rendelkezései alapján árvajáradékra lenne jogosult, a járadék és az esetleges járadékpótlék (51. §.) 5%-ának megfelelő gyermekpótlékban részesül. (2) A gyermekpótlékok összege a járadék és az esetleges járadókpótlék 20%-át nem haladhatja meg. 53. §. (1) Özvegyi járadékra igényjogosult a meghalt biztosítottnak felesége, ha a meghalt biztosított a kétszáz járulékhetes várakozási időt (39. §.) betöltötte és várománya ép (43. §.), úgyszintén a meghalt öregségi, vagy rokkantsági járadékos felesége, mindkét esetben azzal a feltétellel, hogy a hátrahagyott feleség életének hatvanötödik évét betöltötte, vagy állandóan rokkant (32. §,)• (2) Özvegyi járadékra rokkantsága tartamára igényjogosult az egyébkénti feltételekkel az az özvegy is, aki ugyan nem állandóan rokkant, azonban egy éven át megszakítás nélkül rokkant volt vagy a betegségi biztosítási táppénz megszüntetése után is rokkant marad. 51. §. A munkavállalók közül a tisztviselőknek, a művezetőknek, a kereskedő segédeknek és általában a hasonló állásban lévő, rendszerint havi vagy évi fizetésben részesülő egyénnek (4. §.) felesége, a férj halála esetében, korára és egészségi állapotára való tekintet nélkül özvegyi járadékra jogosult, ha az elhalt férj a kétszáz járulékhetes várakozási időt betöltötte és halálakor várománya ép volt, vagy ha e törvény alapján öregségi vagy rokkantsági járadékot élvezett. 55. §. (1) Özvegyi járadékra nem igényjogosult az az özvegy : 1. aki jogerős bírói ítélet megállapítása szerint szándékosan idézte elő férjének halálát, 2. aki elhunyt férjével két évnél rövidebb időt töltött házassági kötelékben. (2) Az első bekezdés 2. pontjában foglalt megszorítás nem alkalmazható, ha a házasságból gyermek született, vagy ha a férj a nő gyermekét törvényesítette. 56. §. (1) Az a nő, aki férjétől törvényesen elvált, vagy férjétől, annak halálát közvetlenül megelőzőleg legalább egy éven át külön élt, e törvény rendelkezései 'alapján özvegyi járadékot csak abban az esetben kaphat, ha férje ellen tartásra jogos igénye volt. Ha az illető az e törvény 4. §-ában megjelölt munkavállalói csoportba tartozó egyénnek elvált felesége, Özvegyi járadékban csak abban az esetben részesülhet, ha férje ellen jogerős bírói ítélet vagy férjével kötött szerződés alapján volt tartásra igényjogosultsága. (2) Ha az elhalt biztosított járadékra igényjogosult özvegyen felül özvegyi járadékra igényjogosult elvált feleséget is hagyott hátra, a hátrahagyottak az özvegyi járadékban egyenlő mértékben osztozkodnak. (3) Az elvált nőre eső özvegyi járadék nem haladhatja meg a megítélt vagy joghatályosan vállalt tartásdíj összegét. Ha a tartásdíj összege az özvegyi járadéknak az elvált nőt az előbbi bekezdés rendelkezése alapján megillető hányadánál kisebb, a különbözet az özvegyé. 57. §. (1) Ha az özvegyi járadékot élvező nő újból férjhez megy, egy