Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

551. szám. 161 (7) Az. 1927: XXL t.-c. 21. §-ának a betegségi biztosítási járulékokra vonatkozó rendelkezéseit az öregségi és rokkantsági biztosítási járulékokra is megfelelően alkalmazni kell. 25. §. A biztosítási járulék fizetésének kötelezettsége szünetel addig, míg a biztosított betegsége vagy szülése által okozott keresőképtelensége alapján táppénzben, illetőleg terhességi és gyermekágyi segélyben, továbbá kórházi vagy gyógyintézeti kezelésben vagy gyógyító eljárásban részesül. Ha azonban a biztosított ez alatt az idő alatt munkaadójától a teljes javadalmazását megkapj a, a munkaadónak a járulékot erre az időre is fizetnie kell. 26. §. (1) Pót járulékot fizet az a munkaadó, aki e törvény 1. §-a értelmében biztosításra kötelezett vállalatában, üzemében, hivatalában vagy foglalkozásában a hatóság által jogerősen elrendelt vagy az intézet által joghatályosan megállapított egészségvédő óvórendszabályt vagy óvóintézkedést nem foganatosította (1927 : XXI. t.-c. 25. §.). (2) A pótjárulókot a munkaadó, az egészségvédő óvórendszabály, illetőleg óvóintézkedés foganatosításáig, a mindenkor es edókesj árulék ok 50°/o-áig terjedő összegben köteles leróni. Pótjárulékok fejében a biztosítottak javadalmazásából semmit sem szabad levonni. 27. §.(i)E törvény szempontjából munkaadó az, aki a vállalatot, az üzemet, a hivatalt vagy a foglalkozást saját számlájára fenntartja, illetőleg folytatja ; építkezéseknél a vállalkozó, ilyennek hiányában az építtető. (2) Az e törvény alapján fizetendő biztosítási járulékokért, pótjárulékokértés a munkaadót e törvény alapján az intézet javára terhelő megtérítésekért a részvénytársaságoknál és a szövetkezeteknél az igazgatósági tagok ós az igazgatók, egyéb vállalatoknál és üzemeknél a cégtulajdonosok, a testületeknél, az egyesületeknél és a társulatoknál pedig a vezetőség a fizetésre közvetlenül kötelezettel egyetemleg felelősek. (3) Egyetemlegesen felelős a fővállalkozóval együtt az alvállalkozó is. A felelősség szempontjából fővállal kozó az, aki a munka teljesítését a megrendelővel szemben elvállalta, alvállalkozók pedig azok, akik az üzemben vagy az üzem folytatásához szükséges egyes műnk a ágak vagy munkák végzésére közvetlenül vagy közvetve a fővállalkozóval szemben vállalkoznak. (4) Egyetemlegesen felelős a munkaadóval, illetőleg az üzemutóddal együtt a vele közös háztartásban élő házastársa is. (5) Az építtető felelős azokért a tartozásokért, amelyek az általa megrendelt építkezésnél az intézet javára felmerültek és a vállalkozótól a kellő gondosság kifejtésével sem hajthatók be. (e) Az öregségi és rokkantsági biztosítási járulékokért, pótjárulókokért és a munkaadót e törvény alapján az intézet javára terhelő megtérítésekórt az üzemutódok az eredeti munkaadóval egyetemlegesen felelősek. Az üzemutódlást az üzemnek az eredeti adós üzemével való azonossága esetében, a szerzés jogcímére tekintet nélkül, meg kell állapítani. 28. §. Ha az építtető vagy az az üzemutód, aki az üzemet visszterhes ügylettel szerezte, az intézettől az építési vállalkozó, illetőleg az üzemelőd tartozásáról kimutatást kér, a kimutatás kiállításáig lerótt járulékokért, pótjárulékokért és egyéb tartozásokért csak annyiban felelős, amennyiben a kimutatás azokat feltünteti. Az intézet az ily célból kért kimutatást tizennégy napon belül kiadni köteles. 29. §. A biztosítottak munkaadóitól a biztosító intézet csak az e törvényben, illetőleg e törvény alapján Képv. iromány. 1927—1932. XL kötet. 21