Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

162 551. szám. kibocsátott rendeletekben megállapított fizetések teljesítését követelheti. 30. §* Az e törvény alapján biztosított és már járadékban részesülő munkavállaló után fizetendő járulékok kizárólag a munkaadót terhelik, aki a munkavállaló javadalmazásából e címen semmit sem vonhat le. IV. Fejezet. Az öregség és rokkantság meghatározása. 31. §. E törvény szempontjából az eléléssel járó biztosítási eset (öregség) a hatvanöt életév betöltése. 32. §. E törvény szempontjából rokkant (ideiglenes rokkant), aki egészségének megromlása vagy testi fogyatkozása következtében, szellemi képességének és testi erejének megfelelő munkával nem tudja megkeresni a hozzá hasonló képzettségű és gyakorlati jártassággal rendelkező egészséges munkavállalók átlagos javadalmazásának egyharmadát. 33. §. Az e törvény 4. §-ában megjelölt munkavállalói csoportba tartozók közül rokkant, aki egészségének megromlása vagy testi fogyatkozása következtében, szellemi képességének és testi erejének megfelelő munkával nem tudja megkeresni a túlnyomólag szellemi munkát végző és vele azonos munkavállalói csoportba tartozó, hasonló képzettségű és gyakorlati j ártassággal rendelkező egészséges munkavállalók átlagos javadalmazásának a felét. 34. §. E törvény szempontjából rokkant az a hírlapíró, aki a rokkantjáradókra való igényének bejelentése előtt közvetlenül eltelt három év alatt egészsége megromlása vagy testi fogyatkozása, illetőleg szellemi képességeinek és testi erejének hanyatlása miatt hírlapírói tevékenységgel nem tudja megkeresni hírlapírói tevékenységgel szerzett korábbi átlagos keresetének a felét. 35. §. E törvény rendelkezései szempontjából hírlapíró az időszaki lapot kiadó vállalatnak, illetőleg szerkesztőségnek állandó fizetéssel alkalmazott az a tagja, aki sajtó számára közleményeket fogaitnaz, a sajtó hírszerzésében szellemi tevékenységgel közreműködik, vagy mások által írt fogalmazványokat időszaki sajtótermékekben való közlés végett szerkesztői munkával összeállít (főszerkesztő, felelős szerkesztő, szerkesztő, segédszerkesztő, belső munkatárs, hírszerző stb.). 36. §. Ennek a törvénynek szempontjából valamely vállalat művészszemélyzetének állandó fizetéssel alkalmazott az a tagja rokkant, aki rokkantjáradékra való igényének bejelentése előtt közvetlenül eltelt három év alatt egészsége megromlása vagy testi fogyatkozása, illetőleg szellemi képességének ós testi erejének hanyatlása miatt művészi tevékenységgel nem tudja megkeresni művészi tevékenységgel szerzett korábbi átlagos keresetének a felét. 37. §. Az e törvény alapján önkéntes biztosításra jogosultak rokkantságának ismertetőjeleit a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg. V. Fejezet. A várakozási idö és a váromány. 38. §. (í) A járulékhét az a hét nap, amelyre e törvény rendelkezései alapján biztosítási járulékot kell fizetni. (2) Ajárulékév az a háromszáz nap, amelyre a biztosítási kötelezettség alapján biztosítási járulókot kell fizetni. A járulékhónap a járulékévnek egy tizenketted része. (3) Az önkéntesen, vagy az önkéntes továbbfizetéssel biztosítottaknál járulékhét az a hét nap, amelyre az önkéntes biztosított járulékát megfizette. (4) A várakozási idő az e törvény alapján keletkezett biztosítási viszonynak kezdete és a iáradékra irányuló