Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

160 551. szám. jóléti és munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg. (4) Az önkéntesen és önkéntes továbbfízetéssel biztosítottak, továbbá a kizárólag öregség és rokkantság esetére önkéntesen és önkéntes továbbíizetéssel biztosítottak által fizetendő járulékok befizetésének módját és azok Összegét, biztosítási osztályokra és korcsoportokra való tekintettel a m. kir. népjóléti ós munkaügyi miniszter rendelettel szabályozza. (5) Az e törvény alapján biztosításra kötelezett magát az intézetnél (101. §.) önkéntesen magasabb szolgáltatásra is biztosíthatja, mint amenynyire e törvény rendelkezései a biztosítást kötelezővé teszik. A kötelezőnél magasabb összegű szolgáltatásra való biztosítás napibérosztályszerű járulékfizetési rendszer esetén oly módón történhetik, hogy a biztosított magát önkéntesen magasabb napibórosztályba sorolja, mint amelyikbe javadalmazásánál fogva tartozik. A tényleges javadalmazás alapul vételével történő járulékfizetés esetén a biztosításra kötelezett magát önkéntesen a kötelező egy és egynegyedére, másfélszeresére vagy kétszeresére biztosíthatja. (G) AZ előbbi bekezdéssel szabályozott önkéntes többlétbiztosítás esetén a kötelező biztosítás járulóktételét meghaladó járuléktöbblet, a munkaadóval történt ellenkező szerződésszerű megállapodás hiányában, kizárólag a biztosítottat terheli. (7) ' Önkéntes többletbiztosítást az intézettel (101. §.) csak az köthet, akinek egészségi állapotát a kötelező előzetes orvosi vizsgálat az önkéntes többletbiztosításra alkalmasnak találta és 50. életévét még nem töltötte be. 23. §. (1) Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási járulókot a betegségi biztosítási járulékkal egyidejűleg és egy összegben kell fizetni. (2) Az ennek a törvénynek alapján fizetendő biztosítási járulókokat a betegségi biztosítási járulékokkal együtt, illetőleg .ezek módjára kell leróni és a közadók módjára behajtani. (3) E szakasz rendelkezéseit megfelelően alkalmaznikellazokrais, akik csak az egyik biztosítás hatálya alá esnek. 24. §. (1) A járulékot teljes naptári hetekre, illetőleg a heti és a havi bejelentési jegyzékkel bejelentett biztosítottakért (az alkalmi munkásokat kivéve) teljes bérfizetési hetekre kell fizetni. Ettől a szabálytól eltérésnek csak akkor van helye, ha a biztosított nem a naptári hét, illetőleg nem a bérfizetési hét első napján kezdi meg a munkát, vagy ha a munkaviszony a naptári, illetőleg a bérfizetési hét lejárta előtt szűnik meg. Erre a csonka hétre a járulékot csak a munkaviszony fennállásának napjaira kell fizetni. Minden megkezdett nap egész napnak számít. (2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosított munkáját keresőképtelenséggel járó betegsége, terhessége vagy szülése miatt hétközben abbahagyja. (3) Az alapszabály a biztosításra kötelezetteknek bizonyos csoportjára vagy általában a járuléknak hónap szerint számított időszakonkint való fizetését szabhatja meg. (4) Ha a biztosított javadalmazás nélkül szabadságon van, vagy ha az üzem időlegesen szünetel a nélkül, hogy a biztosított munkaviszonya megszűnnék, a szabadság, illetőleg az üzemszünetelés tartamára is kell járulékot fizetni. (5) A járulékokat az alapszabályban meghatározott esedékességgel, még pedig hetekben vagy hónapokban számított időszakonkint a munkaadó köteles utólag befizetni. (Ô) A munkaadót terheli az általa önkéntesen biztosítottak járulékainak befizetése is. Ezeknek a járulékoknak az esedékességét előzetes befizetés kötelezettségével az alapszabály álla- " pítja meg.