Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában

551. szám. 159 esztendőn belül megismételni nem lehet. 19. §. Ha az önkéntesen biztosított a 17. §. első bekezdésének 1—9. pontjában felsorolt önkéntes biztosításrajogosító foglalkozásának abbanhagyásától számított, vagy attól az időponttól kezdve, hogy javadalmazása a havi 1.000, illetőleg az évi 12.000 pengő összeget (17. §, első bekezdés, 5. pont) meghaladja, három hónapon belül a biztosítás fentartására irány aló szándékát az intézetnél bejelenti és a járulékot négy hétre előre lerója, önkéntes biztosítását, orvosi vizsgálat és korára tekintet nélkül folytathatja, vagy várományát elismerési díj fizetésével (16. §.) fenntarthatja. 20. §. (i) Az önkéntesen és az önkéntes továbbfizetóssel való biztosítás megszűnik : 1. ha a biztosított a biztosításra jogosító foglalkozásából kiválik és biztosítását továbbfizetéssel nem folytatja, sem nem tartja fenn (16. és 19. §•), 2. ha várományamegszűnik (43. §.) és 3. ha e törvény alapján járadékigénye megnyílik. (2) Megszűnik az önkéntesen és önkéntes továbbfizetóssel való biztosítás hatálya akkor is, ha a biztosított biztosítási kötelezettség aláeső munkaviszonyba lép. A kötelező biztosítás járulékai és az önkéntes biztosítási járulókok kölcsönös beszámítása és a várakozási idő tárgyában a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel intézkedik. III. Fejezet. A biztosítási járulékok. 21. §. (1) Az. öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás költségeit a biztosítástechnikai módszerrel megállapított és minden biztosított után fizetendő átlagjárulók fedezi, amelyet a biztosítottak összességére vonatkozólag vagy a tényleges javadalmazás alapján vagy napibérosztályonként és pedig olyan módon kell megállapítani, hogy fedezze az e törvény rendelkezései alapján fizetendő szolgáltatásokkal, egészségvédő cs gyógyítóeljárásokkal, továbbá a biztosítás igazgatásával járó kiadásokat. (2) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter e törvény hatálybalépését követő minden ötödik esztendőben biztosítástechnikai módszerrel felülvizsgáltatja, hogy a biztosításra ható tömegjelenségekben nem mutatkozik-e olyan méretű eltolódás, amely a járulókkulcsnak változtatását teszi szükségessé. Ebből a célból az intézetnek az öregség, rokkantság, özvegység ós árvaság esetére szóló biztosítás minden fontos mozzanatára kiterjedő statisztikai megfigyelő szolgálatot kell szerveznie. 22. §. (1) A járulékok kulcsát, számításának módját és mértókét a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg oly módon, hogy az 1927: XXI. t.-c. 19. és 20. §-a alapján fizetett betegségi biztosítási ós az e törvény alapján fizetett biztosítási — együttesen, mint társadalombiztosítási — járulékok számításának módja teljesen egyöntetű legyen. (2) Az öregségi és rokkantsági biztosítási járulékokat vagy a tényleges javadalmazás alapján, vagy napibérosztályok szerint fizetik. A tényleges javadalmazás alapján fizetett járulékok a tényleges javadalmazás 4%-át, a 4. §-ban megjelölt biztosításra kötelezetteknél pedig a tényleges javadalmazás 5°/o-át nem haladhatják meg. A napibér osztály ok rendszerének alkalmazása esetén a járulékok az átlagos napibérnek legfeljebb 3-5°/o-át, a 4. §-ban megjelölt biztosításra kötelezetteknél pedig az átlagos napibórnek legfeljebb 4'3°/o-át érhetik el. (3) A napibórosztályok határait, az egyes napibérosztályok átlagos napibérét és a napibérosztályok szerint fizetendő járulékokat e szakasz rendelkezései alapján a m. kir. nép-