Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 59 — fogadottra. Az igazságügyminiszter azonban a szerződés megerősítését megtagadhatja, ha a névátruházás a közrend érdekével ellenkezik. Az örökbefogadószerződésben a felek megállapodhatnak arra nézve is, hogy az örökbefogadott az átruházott családi nevet saját családi nevéhez kapcsoltan vagy ennek elhagyásával viselje-e. Ily megállapodás hiányában az örökbefogadott az átruházott családi nevet saját családi nevének elhagyásával köteles viselni. Ha az örökbefogadó családi nevét nem ruházza át vagy az örökbefogadószerződés a névviselésről egyáltalában nem rendelkezik, az örökbefogadott családi neve az örökbefogadással nem változik. Ha asszony az örökbefogadó vagy az örökbefogadott, saját családi nevének azt a családi nevet kell tekinteni, amelyet mint hajadon viselne. 217. §. Az örökbefogadással az örökbefogadó nem szerez öröklési jogot az örökbefogadott után. 218. §. Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott ivadékaira is. Nem hat ki az örökbefogadó rokonaira. A örökbefogadottnak a szerződés megkötésekor már meglevő ivadékára és ennek később született ivadékára azonban az örökbefogadás csak akkor hat ki, ha az örökbefogadószerződéshez a már meglevő ivadék is hozzájárul. A hozzájárulást az örökbefogadószerződésben vagy külön közokiratban kell kijelenteni vagy közhatóság előtt jegyzőkönyvbe kell mondani; egyebekben e hozzájárulásra ugyanaz áll, mint az örökbefogadott szerződőnyilatkozatára. Az örökbefogadó házastársa és az örökbefogadott között, valamint az utóbbinak házastársa és az örökbefogadó között sógorság nem keletkezik. 219. §. Az örökbefogadással megszűnik az örökbefogadott vérszerint szülőinek szülői hatalma; kiskorú örökbefogadott gyermekre nézve azonban a személyes érintkezés joga a vérszerinti szülő részére fennmarad és a szerződésben szabályozható is. A gyámhatósági