Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 106 — pénz elhelyezésére törvényes biztonságot nem nyújt, az ilyen értékpapírt értékesíteni, a követelést pedig érvényesíteni kell, hacsak ez a gyámolt érdekével nem ellenkeznék. 369. §. A gyám rendszerint biztosíték adása nélkül kezeli gyámoltja vagyonát. Fontos okból azonban, nevezetesen ha a gyám nagyobb értékű ingóságokat kezel vagy kezéhez az évi szükségletnél jóval nagyobb jövedelem folyik be, a gyámhatóság veszély esetén kívül is elrendelheti, hogy a gyám biztosítékot adjon. A biztosítékadás mértékét és módját a körülmények figyelembevételével a gyámhatóság határozza meg. Míg a gyám tiszte tart, a gyámhatóság a biztosítékot bármikor felemelheti, csökkentheti, egyébként változtathatja vagy feloldhatja. A biztosíték adásánál, változtatásánál és feloldásánál a gyámolt közreműködése nem szükséges, amíg önjogúvá nem lesz; közreműködését a gyámhatóság intézkedése pótolja. A biztosíték adásának, változtatásának és feloldásának költsége a gyámoltat terheli. 370. §. A gyámnak nem szabad gyámoltja vagyonát saját céljára használnia vagy felhasználnia. Ha a gyám gyámoltja pénzét a saját céljára használja fel, a felhasználástól kezdve a gyámoltnak a törvény szerint megengedett legmagasabb kamatot köteles fizetni. 371. §. A gyám és az ellenőrző gyám megbízott módjára követelheti a gyámolt vagyonából a tiszte ellátásával járó kiadásainak és egyéb költségének előlegezését vagy megtérítését. A gyám és az ellenőrző gyám követelheti a gyámolt részére tett olyan szolgálatainak díjazását is, amelyek hivatásához vagy foglalkozásához tartoznak. 372. §. A gyám köteles vagyonkezeléséről a gyámhatóságnak évenkint