Képviselőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 500. sz.

Irományszámok - 1927-500. Törvényjavaslat. Magyarország magánjogi törvénykönyve

— 107 — számot adni. E kötelezettség alól nem mentheti föl a gyámot sem a szülő, sem az, akitől a gyámolt a vagyont öröklés vagy élők közötti ingyenes jogügylet utján kapta. Ha csekély a vagyon, amelyről a gyámnak számot kell adnia, a-gyámhatóság az első évi számadás után visszavonhatóan megengedheti, liogy a gyám egy évnél hosszabb, de három évet meg nem haladó időközökben adjon számot. 373. §. A számadásban a bevételeket és a kiadásokat rendben és részletesen kell kimutatni az igazoló okiratok csatolásával, amennyiben szokás ilyeneket kiállítani. Ha a gyámolt eltartásának költsége a jövedelmet nyilvánvalóan kimeríti, a gyámhatóság a jövedelem elszámolása alól a gyámot felmentheti. A számadás mellett a gyámnak ki kell mutatnia a törzsvagyon időközi szaporodását vagy csökkenését is. Kereskedelmi könyvvitel mellett folytatott üzletről a könyvek alapján készült mérleg pótolja a számadást és a vagyonkimutatást. A gyámhatóság azonban, hogy a mérleg helyességéről meggyőződjék, az üzleti könyveket és az igazoló okiratokat szakértővel megvizsgáltathatja, sőt szükség esetében a könyvek és iratok beterjesztését is elrendelheti. 374. §. „ Ha ellenőrző gyám van, a gyám köteles számadását a vagyonkimutatással együtt az ellenőrző gyámmal megvizsgálás végett közölni és ennek kívánságára kimutatni azt, hogy a vagyon megvan. Az ellenőrző gyám köteles a számadást és a vagyonkimutatást a megvizsgálás eredményére vonatkozó nyilatkozatával ellátni. 375. §. Számadás készítésében járatlan gyám a gyámhatóság jóváhagyásával hatósági vagy más közhitelű személy vagy szakértő közreműködését veheti igénybe vagy a gyámhatóság közege előtt élőszóval számolhat.