Képviselőházi irományok, 1927. VII. kötet • 343-499. sz.
Irományszámok - 1927-387. Törvényjavaslat az állategészségügyről
387. szám. 12t ban álló állatorvosok fogják szolgáltatói és ugyancsak ők fogják a hatósági intézkedésekben megszabott szakteendőket is végezni. A hatósági alkalmazásban álló állatorvosok aszerint, amint a helyi vonatkozású, tehát a község (város) feladatkörébe tartozó állategészségügyi teendők ellátása céljából községi szervezetben alkotott állásra vagy aszerint, amint országos vonatkozása, tehát az állam feladatkörébe tartozó állategészségügyi teendők ellátása céljából az állam kötelékében nyernek alkalmazást: helyhatósági állatorvosok, illetőleg m. kir. állatorvosok. Igaz ugyan, hogy ennek a kettős szakszolgálati rendszernek le nem kicsinyelhető hátrányai vannak, amelyeket a javaslat intézkedései lényegesen tompítanak ugyan, de véglegesen meg nem szüntetnek. így nem szüntetik meg a hátrányok legsúlyosabbikát sem, amely abban mutatkozik, hogy az állam a fertőző állatbetegségek elleni küzdelmében, ami az állategészségügyi közigazgatás létjogosultságát képezi, az állami állategészségügyi szervezeten kívül álló helyhatósági állatorvosokra nem támaszkodhatik, mert a helyhatósági állatorvosok az őket alkalmazó községekkel (városokkal) szemben fennálló helyi érdekeltségük miatt a fertőző állatbetegségek elleni rend>za-bályok kifogástalan végrehajtásában akadályozva vannak, Ennek következtében a helyhatósági állatorvosok az állategészségügyi közigazgatás eme legfontosabb ágába a járványok elleni küzdelembe — csak igen korlátolt hatáskörrel vonhatók, holott a jelentkező járványok helyhezkötésére és elfojtására elsősorban ők volnának a legalkalmasabbak. Ezt a következményeiben rendkívül súlyos hátrányt s vele kapcsolatban még más hátrányokat is, a törvényhatósági és közigazgatási bizottságoknak, valamint a gazdasági szakköröknek megállapításommal egyező véleménye szerint gyökeresen csakis a helyhatósági állatorvosok államosításával lehelne megszüntetni. S ámbár ez az államosítás betetőzné az állatorvosi szolgálatnak az 1900 : XVII. t.-c -kel megkezdett részleges államosítását s a kettős szakszolgálati rendszerrel járó hátrányok megszüntetése folytán az állategészségügyi viszonyok általános javulását, ezzel karöltve az állatállomány fejlődését és az állattenyésztés újabb fellendülését vonná maga után és — amint azt a részleges államosítás következményeként is tapasztaltuk — alkalmas lenne a külföld bizalmát fokozottabb mértékben' felénk fordítani, ami előnyösebb állategészségügyi egyezmények kötésében nyerhetne kifőj ez ést: mindazonáltal a helyhatósági állatorvosok államosításának javaslatba hozatalát ezúttal az állam nagy kímélet parancsoló pénzügyi helyzete miatt mégis mellőzni voltam kénytelen. A fentebbiekben röviden vázolt nagy -fontosságú előnyök azonban arra késztetnek, hogy a szóbanlevő államosításnak előkészítő munkálatait már most folyamatba tegyem ós az elkészülő javaslatot a mostani megvalósítását gátló okok megszűnésével vagy lényeges enyhülésével azonnal alkotmányos tárgyalásra előterjesszem. Tekintve, hogy a helyhatósági állatorvosok feladata túlnyomó részben a községek (városok) önkormányzati hatáskörébe tartozó helyi vonatkozású állategészségügyi teendők végzése, alkalmaztatásukról (kinevezésükről, választásukról) az 1886. évi XXI. ós az 1886. évi XXII. t.-c. alapelveinek megfeleLőg — úgy, mint eddig — a jövőben is a községek (városok) fognak gondoskodni. Amíg azonban az 1888. évi VII. t.-c. szerint a : községeket községi állatorvosok tartására a földmívelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértői eg, .több községet közösen alkalmazandó körállatorvos tartására pedig Képv. iromány. 1927—1932. VII. kötet. 16
