Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-152. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1913. évi zárszámadásáról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszék arra vonatkozó jelentéséről

1Ö2. szám. 81 A tiszta hitel túllépés a zárszámadások szerint a rendes kiadásoknál 46,765.000 . K, az átmeneti kiadásoknál 49,873.000 K, a beruházásoknál 6,818.000 K. A bizottság a következő nagyobb összeüti hiteleltércS3ket állapította meg: Rendes kezelésben: Az állami vasutaknál 45,040.000 K, aminek oka a napibéresek, nyugdíjintézet és betegsegélyző pénztárhoz való hozzájárulás, a vonatkísérők és mozdonyvezetők kilométer- és órapénzei, havi és napidíjasok járulékai, ruhailletmények, leszámoló hivatalok személyi költségei, utazási, költözködési és helyettesítési díjak, hivatali és irodai szükségletek és hirdetések, hivatali helyiségek bérei és fenntartása, vontatási szolgálat költségei, vasútvonalak és pályaudvarok üzletvitele és forgalmi eszközök használata, anyagszertári szolgálat díjai, állomási szolgálat költségei, fatelítés, forgalmi eszközök fenntartása, műtárgyak építése, balesetek, károk megtérítése, végül anyagszerek gyarapítása. Az állami vasgyáraknál 9,873.000 K, ami a gyárak fokozatos termelésével van kapcsolatban. A nyugdíjaknál 7,156.000 K, ami főképen onnan állott elő, hogy az 1912. évi LXV. t.-c.-en alapuló igények kielégítésére, nem állott megfelelő hitel rendelkezésre. A fogyasztási és italadóknál 3,466.000 K, ami azért állott elő, mert a szeszadóról szóló 1908: XXVIII. t.-c. nem léphetett hatályba. A honvédségi csapatoknál a 2,359,000 K túlkiadást a kivételes állományemelés és a honvédtüzérség fokozottabb fejlesztése okozta. A m. kir. csendőrségnél az 1,893.000 K túlkiadás a nagyobb mérvű vezénylések költségei miatt keletkezett. A47o-os magyar korona jaradókkölcsön címén az ] ,"03 000 K túlkiadás azért merült fel, mert az 1912. évi IV. t.-c. 2 §-a alapján kibocsátott márka névértékű állami pénztárjegyek kibocsátási költségeit ebben az évben számolták el. A pénzügyi tárca különféle kiadásainál 938.000 K, az állami elemi népiskolánál 871.000 K. az egészségügyi intézményeknél 604.000 K, a kir ügyészségnél 495.000 K, a sótermelésnól 420.000 K, a biztonsági és közrendészeti szolgálatnál 403.000 K, az állami nyomdánál 375 000 K, a büntetéspénzek országos alapjánál 348.000 K, a belügyi tárca központi igazgatásánál 328.000 K, az országos büntető intézeteknél 328.000 K, az állami lótenyésztő intézeteknél 306.000 K, a lelkészi korpótlékoknál 243.000 K, a m. kir. határrendőrségnél 228.000 K, a sójövedóknól 224.000 K, az állami erdőknél 214.000 K túldadás merült fel, minden egyes esetben megállapíthatóan indokoltan. A rendkívüli kezelés átmeneti részében: A honvédségi csapatoknál 29,680.000 K a túlkiadás, ami a létszámelés ós az ezzel kapcsolatos hadifelszerelési szükségletek beszerzése folytán állott elő. A pénzügyi tárcánál elszámolt állami előlegeknél 11,236.000 K a többlet kiadás, ami onnan származik, hogy a vármegyei időleges költségvetési hiányok pótlására előlegeket bocsátott az állam a vármegyék rendelkezésére, A pénzügyi tárca különféle kiadásainál 5,187.000 K utalványoztatott, az előirányzat keretén kívül, ennek oka egyrészt az állami alkalmazottak után az országos munkásbetegsegélyző pénztár által igényelt betegség- és balesetjárulókok kiegyenlítése, másrészről az ármentesítő és belvízszabályozó társulatoknak nyuj ott hozzájárulások. Aföldmívelésügyi miniszteri kirendeltségeknél 2,821.000 K volt az előirányKépv. iromány. 1927—1932. IV. kötet. l J