Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-152. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1913. évi zárszámadásáról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszék arra vonatkozó jelentéséről

82 152. szám. zatnélküli kiadás, ami az abnormis időjárás ós főleg az árvíz okozta gazdasági károk enyhítésére fordíttatott. Az állattenyésztésnél 1,130.000 K a kőbányai sertéshízlaló megszüntetése folytán egy új részvénytársasági hízlalótelep részvényjegyzésére fordíttatott. A vízimunkálatoknál 600.000 K, a színművészet támogatásánál 474.000 K, az 1848/49-iki honvédek segélyezésénél 318.000 K, az állami vasgyáraknál 312 000 K, a honvédegészségügyi intézményeknél 209.000 K volt a tételenként elfogadhatóan megindokolt előirányzatnólküli kiadás. A rendkívüli kezelés beruházási részében: Az állami vasgyáraknál 3,837.000 K kiadási többlet a diósgyőri állomás áthelyezésére, a gépgyári műhelyek fejlesztésére és a Helvey Tivadartól megvásárolt bányajogosítványok vételárának kiegyenlítésére fordíttatott. A m. kir államvasutaknál 2,643.000 K volt a túlkiadás, amit csatlakozó állomásokra, a balatoni vasút pdfcköltsógeire, forgalmi eszközökre, állomások és vágányok építésére fordítottak. A budapesti állami hidaknál 441.000 K, az állami középiskoláknál 245.000 K, a bábaképezdéknél 215.000 K, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium központi igazgatásánál 213.000 K túlkiadás merült fel kivétel nélkül elfogadhatóan megindokolt an. Megtakarítások a rendes kezelésben : Közösügyi kiadásoknál 10,050.000 K, a pénzverés és fémbeváltásná] 2,797.000 K, az egyenes adóknál 2,088.000 K, a selyemtenyésztésnél 1,929.000 K

T a bosnyák-hercogovinai vasút hozzájárulásánál 1,763.000 K, a dohányjövedék,nél 1,061.000 K, a pénzügyigazgatóságoknál 1,002.000 K, a fómkohászatnál 898.000 K, a kőszénbányászatnál 799.000 K, a honvédparancsriokságoknál 742.000 K, az országos betegápolási alapnál 711.000 K, a pénzügyőrségnél 705.000 K, a postatakarékpénztárnál 672 000 K, az egyes tárcákat terhelő kölcsönöknél 632.000 K, a törvényhatóságoknál és községeknél 592.000 K, a nem állami iskolák segélyezésénél 529.000 K, a gazdasági felügyelőségek állattenyésztés és tejgazdaságoknál 525.000 K, az alsó bíróságoknál 455.000 K, a honvédségi szakképzésnél 415.000 K, a földmívelósügyi kirendeltségeknél 397.000 K, a kisdedóvóintézeteknól 284.000 K, a honvédségi nevelőintézeteknél 267.000 K, az állami középiskoláknál 252.000 K, a fém- és opálbányászatnál, az ítélőtábláknál 238.000 K. A rendkívüli kezelésben: A pénzverésnél és fémbeváltásnál 1,390.000 K, a rendkívüli közösügyi kiadásoknál 857.000 K, a földadó kataszter kiigazításánál 340.000 K, a mező- és közgazdaság különböző ágainál 303.000 K, a szőlőszet és borászatnál 281.000 K. Beruházásoknál: Az országos betegápolási alapnál 403.000 K, a határrendőrsógnél 270.000 K. A bizottság a bevételi kezelésben a következő jelentősebb eltéréseket állapította meg. A rendes kezelés kisebb bevételei: Az államvasutaknál 21,716.000 K-val kevesebb a bevétel, ami a balkán háborúval kapcsolatos gazdasági válsággal magyarázható meg, úgyhogy a bevétel ezen a címen nemcsak az előirányzatnak nem felel meg, hanem az előző évi bevételi összegen is alul maradt. Az országos betegápolási alapnál a bevétel 9,317.000 K-val maradt az előirányzat mögött, mert az 1912. évi LXVL t.-c. alapján megállapított