Képviselőházi irományok, 1927. IV. kötet • 147-160. sz.

Irományszámok - 1927-153. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1914. év első feléről szerkesztett zárszámadásáról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

122 163. szám. beszerzése, anyagszertári, állomási, műhelyi, vonatkísérői szolgálat költségei, pályaudvarok üzletvitele, elemi csapások és balesetek okozott károk ós kárpótlások és anyag3zerek gyarapítása folytán folyósított több kiadások. A 4°/o-os magyar koronajáradókkolcsönnél a 12,312.000 K túlkiadást, az újabban kibocsátott pénztárjegyek, valamint a kibocsátott 500,000.000 K névértékű törlesztéses járadék-kölcsönkötvónyek kamatai, továbbá a felmerült bankjutalék ós árfolyamveszteség okozta. A dohányjövedéknél mutatkozó 8,895.000 K túlkiadás, főképen a törökdohány árának emelkedése miatt állott elő. Az állami vasgyáraknál a 7,354.000 K túlkiadás a termelés emelkedésének a folyománya. A nyugdíjaknál a túlkiadás 5,905.090 K, ami az előre nem látott nyugdíjazásoknak a következménye. A posta-, távirda- ós távbeszélőnél az 1.034.000 K túlkiadást a forgalom emelkedése folytán a személyi járandóságok és üzemi kiadások emelése okozta. Az állami elemi népiskoláknál 774.000 K, a népnevelési intézetek közös szükségleteinél 498.000 K, a csendőrségnél 476.000 K, a kir. ügyészségeknél 462.000 K, asójövedóknél 402.000 K, a miniszterelnökség költségeinél 329.000 K, a sótermelósnél 315.000 K, az országos büntető intézeteknél 237.000 K, a a büntetéspénzek országos alapjánál 233.000 K az elfogadhatóan megindokolt túlkiadás. A rendkívüli kőzelésben, a pénzügyi tárcánál elszámolt állami előlegeknél 6,816.000 K, a vármegyei háztartási és útalapok hiányainak ideiglenes fedezésére és egyes elemi csapással sújtott községek segélyezésére fordított túlkiadás. A földmívelósügyi miniszteri kirendeltségeknél az élelmiszer- és takarmányhiány enyhítésére és vétőmagbeszérzés költségeire fordított 2,293.000 K képezi az előirányzat nélküli kiadást. A pénzverés és fémbeváltásnál jelentkező 1,763.000 K túlkiadás a nagyobbmórvü fómbeszerzésből és a pénzverésnél fennmaradó bevételi többleteknek valutarendezés céljaira való átutalásából keletkezett. Az állami vasgyáraknál az 1,099.000 K túlkiadás a rozsnyó—rudnai, a csetneki, ormospusztai és rozsnyói szén- és vasbányák feltárására fordított költségekből merült fel. A színművészetnél 478.000 K, á gazdasági felügyelőségeknél 370.000 K, a földgáz, petróleum és káliumsó kutatásainál 326.000 K volt az elfogadhatóan megindokolt túlkiadás. A rendkívüli kezelés beruházási részében az államvasutaknál állomások, vágányok építésére, csatlakozó állomások kibővítésére és forgalmi eszközök beszerzésére fordított 2,769.000 K a túlkiadás. Az állami vasgyáraknál 425.000 K, az egészségügyi intézményeknél 221.000 K a túlkiadás. Megtakarítások a rendes kezelésben, a közösügyi kiadásoknál 12,413.000 K, a pénzverés és fémbeváltásnál 2,401.000 K, a nem állami iskolák segélyezésénél 1,016.000 K, a bosnyák, hercegovinai vasútépítési hozzájárulásnál 884.000 K, a selyemtenyésztésnél 777.000 K, a fémkohászatnál 611.000 K, a pénzügyigazgatóságoknál 550.000 K, a honvédcsapatoknál 326.000 K, a kőszénbányászatnál 297.000 K, a pénzügyőrségnél 268.000 K, egyenes adóknál 243.000 K, fogyasztási adóknál 217.000 K, az országos betegápolást alapnál 205.000 K, a vasúti kamatbiztosítási előlegezéseknél 203,000 K.