Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

80. szám. 73 teljes szabadságát minden intézkedés nélkül, a törvény erejénél fogva nyeri vissza. A feltételes szabadságra bocsátott visszaállítása kérdésében a javaslat a döntést arra a .kir. bíróságra kívánja bízni, amelyik a 47. §. értelmében az elítéltet szigorított dologházba utalta. Ezzel a javaslat eltér a Btk-nek e kérdésben elfoglalt álláspontjától, amely szerint a feltételes szabadságra bocsátottak visszaállítása az igazságügyminiszter joga. Az 1913: XXI. t.-c. 16-a a dologházba utalt feltételes szabadságra bocsátott visszaállítását a kir. bíróságra ruházta; annál inkább indokolt a személyes szabadságot oly mélyen érintő ily visszaállítás elrendelését a kir. bíróságra ruházni, hogy minden aggályt eloszlassunk, amelyet ily messzemenő jognak kormányzati hatóságra ruházása ellen az egyéni szabadság tekintetéből felhozni lehetne. Miután a visszaszállított újabb bírói intézkedés alapján kerül vissza a szigorított dologházba, a javaslat elvi álláspontjából folyik az 57. §. utolsó bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a visszaszállított újabb öt óv előtt feltételes szabadságra nem bocsátható. Az 58. §. első bekezdése logikusan tovább építi az 57. §. második bekezdésében már kifejezésre jutott azt a gondolatot, hogy a feltételes szabadságra bocsátott annak a kir. bíróságnak, a főfelügyelete és rendelkezési joga alá kerül, amelyik az elítéltet szigorított dologházba utalta. Ha kétségtelenül indokolt, hogy a kir. bíróság újabb büntetendő cselekmény elkövetésének hiányában is elrendelhesse az 57. §-ban említett körülmények megállapítása esetében a feltételes szabadságra bocsátott visszaszállítását, annál inkább szükséges, hogy ugyanezt megtehesse és pedig ez a bíróság tegye meg akkor is, ha a feltételes szabadságra bocsátott bűntettet vagy vétséget követ el. A javaslat azonban nem teszi kötelezővé az ily feltételes szabadságra bocsátott visszaszállítását, hanem módot ad a bíróságnak arra, hogy az elkövetett bűntett vagy vétség felől az általános szabályok értelmében határozzon. Visszaszállítás elrendelése ily esetben ítélettel történik és pedig csupán abban az esetben, ha a bíróság megállapítja, hogy a szigorított dologházba utalásnak a 47. §-ban meghatározott feltételei most is fennforognak. Ebben az esetben az elítélt köz veszélyessége nyilvánvalóan oly nagyfokú, hogy a javaslat indokoltnak tartja a szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamát tíz évi tartamban megállapítani. III. F e j e z e t. Becsületrédő külön bíróság (59-60. §.) Ismeretes az a sajnálatos körülmény, hogy közéletünkben a párviadal szokása újból kezd elharapódzni és ugyancsak terjed a vakmerő rágalmazás is, amely a tájékozatlanok hiszékenységéro számítva, még olyan férfiakat sem kímél, akiknek megbecsüléséhez és zavartalan működéséhez nemzetünknek nagy érdekei fűződnek. Társadalmi életünk e kettős betegségének enyhítése érdekében a javaslat gondoskodni kíván arról, hogy a közérdekből vagy rendkívüli súlyú magánérdekből különleges tekintetbe vételt érdemlő Képv. iromány. 1927—1932. III. kötet. 10