Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

74 80. szám. becsületbeli ügyek ne merüljenek el a bíróságainkat elárasztó köznapi és többnyire Gsekóly jelentőségű becsületsértési és rágalmazási jogesetek tömegében, hanem azok elintézésére egy külön tekintélyes bírói hatóság állíttassék fel. Nincs kétség ugyanis az iránt, hogy a párviadalok gyakoriságának részben az is az oka, hogy a becsületében sértett fél a bíróságtól megfelelő és gyors elégtételt nem kap. Ez okból a javaslat 59 §.-a minden kir. törvényszéknél, amelynek büntető hatásköre van, külön becsületvédő bíróságot szervez, amelynek tagjait a m. kir. törvényszék bíráinak sorából a kir. ítélőtábla elnöke évenkint jelöli ki. S ha már a kir. törvényszékeknél becsületvédő bíróság szerveztetik, nem lenne értelme annak, hogy azokban a rágalmazási és becsületsértési ügyekben, amelyekben az eljárás a törvényszék hatáskörébe tartozik, ne ez a bíróság, hanem a törvényszéknek egy másik tanácsa járjon el. Ezért a becsület védő bíróság hatáskörébe kivánom utalni a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó rágalmazás és becsületsértés minden esetét; viszont e külön bíróság szervezésének célja és működéséhez fűzött jelentőségének helyes felismerése támasztja azt a követelményt, hogy a járásbíróság hatáskörébe tartozó rágalmazási és becsületsértési ügyek közül csak azok kerülhessenek a becsületvédő bíróság elé, a melyeknek a kir. ügyészség közszempootból nagyobb jelentőséget tulajdonít. Ugyancsak e külön bíróság szervezésének fentebb jellemzett rendeltetése indokolja- a párviadalnak, valamint a párviadallal kapcsolatos közönséges bűncselekményeknek (Btk. 299. §a, a jelen javaslat 18—20. §-ai) e bíróság hatáskörébe utalását. Hogy ennek a bíróságnak ítélkezése az eléje kerülő ügyekben az anyagi igazságot minél teljesebben megvalósíthassa, módot nyújt a javaslat arra, hogy bizonyos esetekben, ha ez a főtárgyaláson kiderül, elbírálhassa a becsületsértésre és a rágalmazásra vonatkozó általános szabályok szerint, de köz vádra a párviadal alapjául szolgáló becsületbeli ügyet is és megfelelően megbüntethesse különösen azokat, akiknek kötekedő vagy a másik fél szándékos tönkretételére irányuló magatartása párviadalra szolgáltatott okot. II. RÉSZ. Eljárási rendelkezések. A javaslat második része foglalja magában azokat az eljárási rendelkezéseket, amelyek a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséhez szükségesek. Ebben a tekintetben a javaslat egyfelől arra törekszik, hogy a büntetőbíróságok szervezetét az állam pénzügyi helyzete által megkívánt takarékosság követelményeinek megfelelően alakítsa át, másfelől ugyanebből a célból és az eljárás gyorsítása végett magát a bűnvádi eljárást kívánja egyszerűbbé tenni, hogy a bűncselekményt nyomon kövesse a bűnhődés. A javaslat mindkét irányban azon az úton halad tovább, amelyen a törvényhozás a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló 1921 :XXIX. törvénycikk megalkotásával indult el, s fenntartja ennek a törvénynek minden bevált rendelkezéseit, azonban messze túlmegy rajtuk és az egyszerűsítés terén olyan mélyreható reformokat foglal magában, amelyeket az 1921 :XXIX. törvénycikk megalkotásakor még mellőzhetőnek tartottak, mert nem voltak okvetlenül szükségesek annak a célnak elérésére, amelyet a törvényhozás