Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

80. szám. 63 álladékát úgy határozza meg, hogy nemcsak a jogtalan vagyoni haszon célából elkövetett kényszerítés esik a^ája^ hanem a jogtalan kényszerítésnek enyhébb esetei is, így különösen az önbíráskodás, amely pedig egészen más természetű, mint a zsarolás, mert nem irányul jogtalan célra, hanem csak az a mód jogtalan, ahogyan a tettes valódi vagy vélt jogának érvényt kíván szerezni. Különösen szükségessé tette a szóbanlevő tényáíladékok szétválasztását az a körülmény, hogy a javaslat a visszaesést a zsarolásnál is bűntetté minősítő körülménnyé tette, holott a jogtalan kényszerítés enyhébb eseteinek ily szigorú minősítését még kevésbbé lehetne indokolni, mint a zsarolással egybeolvasztását. Ezekből az okokból a javaslat 26. §-a a zsarolást úgy határozza meg, hogy nem esnek alája a jogtalan kényszerítésnek azok az esetei, amelyek nem irányulnak jogtalan vagyoni haszonra, ezek azonban külön bűncselekményt alkotnak, a javaslat 27. §-ában meghatározott jogtalan kényszerítés vétségét, amelynek enyhébb büntetéssel járó esete lesz az önbíráskodás vétsége. Abból a célból, hogy a sajtóval űzhető fenyegetéseknek minden lehető fáját megtorlásban részesítse, újra szabályozza a javaslat 28. §-a a zsarolásnak azt az esetét, amelyet a Bfck. 351. §-a tapasztalat szerint hiányosan határozott meg és e § alá vonja azokat az eseteket is, amikor a tettes olyan vagyoni haszonra törekszik, amely egymagában jogtalannak nem tekinthető. A 35. §. 5. pontjában felvett új rendelkezés a fiatalkorúak és a gyermekek elzüllését elősegítő orgazdákat kívánja szigorú büntetéssel sújtani. A közveszélyü cselekmények tekintetében (41. §.). A közveszélyű bűncselekményeknek a mai fejlett technikai viszonyok között legsúlyosabb eseteire a Btk. Második Részének XXXIX. fejezete nem terjed ki. Olyan helyeken, ahol a közönségnek vízzel, világítással vagy az ipaxlelepeknek hajtóerővel ellátása központilag történik, az erre szolgáló intézmény, valamint a kórház vagy nyilvános közlekedési vállalat üzemének akadályozása az egész lakosságot igen érzékenyen sújtja, esetleg jóvá nem tehető általános gazdasági katasztrófát idézhet elő. Az ilyen cselekmények közvetlen veszélyessége még sokkal nagyobb körre terjedhet ki tehát, mint akár a vaspályák, akár a távíró vagy távbeszélő, akár a hajózás tekintetében elkövethető hasonló bűncselekmények veszélyessége. Ezért a javaslat 41. §-a a szóbanlévő cselekményeket bűntetté nyilvánítja és jelentőségükhöz mért megtorlásban részesíti, tekintet nélkül arra, milyen az elkövetésük módja. Gondoskodik a javaslat a súlyosabb esetekben szigorúbb megtorlásáról is A titkos szervezetek és társaságok tekintetében. (42. §.). A közéletnek a parlamentáris rendszeren és a sajtószabadságnak, valamint az egyesülési és gyülekezési szabadságnak elvén nyugvó berendezése nem tűri meg az olyan szervezkedést, amely a nyilvánosság elől elrejtőzik és a hatóság ellenőrzése alól kivonja magát. Amennyiben az ilyen szervezet vagy társaság a közrendet veszélyezteti, gondoskodni kell mindazok megbüntetéséről, akik annak alakítása vagy működése körül akár szellemi, akár vagyoni jelentőségű tevékenységet ( fejtenek ki. Erről rendelkezik a javaslat 42. §-a, amely rendelkezést tartalmaz abban a tekintetben is, hogy az ily