Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

64 80. szám. szervezet vagy társaság céljára szolgáló vagyonértéket minden esetben el kell kobozni, akkor is, ha az nem az elítéltnek tulajdona. Meg kell ugyanis aka­dályozni, hogy az ily értéket bárki is a közérdek sérelmére használhassa. Az állatvédelem és a szerencsejátékkal elkövetett kihágások tekintetében. (43 — 46.). E §-ok felvételével a javaslat egyfelől az állatvédelemnek és a Kbtk. vonatkozó 86. §-nak régen érzett hiányait kívánja pótolni, másfelől a sze­rencsejátékkal elkövetett kihágásra a hatályosabb megtorlás végett az eddigi pénzbüntetésen felül elzárás-büntetést is állapít meg. II. Fejezet. A megrögzött bűntettesekről. Általános szempontok. Büntetőtörvénykönyvünknek egyik legfőbb fogyatkozása, hogy nem nyújt kellő védelmet a megrögzött bűntettesekkel szemben, vagyis azokkal a bűn­tettesekkel szemben, akik bűncselekményeket hivatásosan, üzletszeruleg vagy szokásszerűleg követnek el. Büntetőtörvénykönyvünknek ez a fogyatkozása nem elszigetelt jelenség, hanem közös vonása az európai államokban meg­alkotásakor hatályban volt — s jórészt jelenleg is hatályban lévő — bün­tetőtörvényköny veknek. Egyesek már évtizedekkel ezelőtt rámutattak a büntetőtörvónykönyvek ezen álláspontjának tarthatatlanságára. Sem az erkölcsi igazsággal, sem a társadalom jogos érdekeivel összeegyeztethetőnek nem tartották ugyanis az egyes büntetőtörvénykönyveknek azt az álláspontját, hogy a bíróságot a meg­rögzött bűntettesekkel szemben is csupán arra jogosítják fel, hogy az elbírá­lás alatt álló valamelyik büntetendő cselekményükért szabhasson ki bünte­tést, de arra már nem adnak jogot, hogy a bíróság számolhasson egyúttal1 azzal az óriási veszedelemmel is, amellyel az ily egyénekben felhalmozódott közveszélyesség az államot és a társadalmat állandóan fenyegeti. Holott az ily egyénekkel szemben nem a konkrét cselekményben megnyilvánult bűnös­ség fokával arányban álló büntetés kiszabására, hanem főleg arra kell töre­kedni, hogy velük szemben ezenfelül vagy e helyett oly intézkedés is legyen alkalmazható, amely megkísérli ugyan rendszerető, törvénytisztelő és munkás emberekké nevelésüket, de egyúttal ártalmatlanná teszi őket mindaddig, amíg közveszélyességük tart. Egyes külföldi államok állásfoglalása a közveszélyes bűntettesekkel szemben. A fentebb érintett szellemi áramlatok — főleg az azoknak nyomán tartott számtalan tudományos nemzetközi kongresszus mind egyértelműbb állásfogla­lása következtében — nem maradhattak nyom nélkül a külföldi államok tör­vényhozásában s az ezt célzó javaslatok előkészítésében sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom