Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-80. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

80. szám. 61 A társadalom komoly elemeire vár ezután az a feladat, hogy azoknak a társadalmi rétegeknek meggyőződésében, akik közt a párviadal szokása el van terjedve, a társadalmi becsületbíróság kötelező igénybevételét a tisztultabb becsületérzés követelményéül elfogadtassák és a becsületbíróságok működését is akként irányítsák, hogy azok minden esetben lelkiismeretbeli komoly kötelességüknek tekintsék a nem fegyveres elintézés megfelelő módjának megtalálását. Kiegészítésre szorulnak végül Btk.-ünknek párviadalra vonatkozó rendelkezései abban az irányban, hogy közönséges bűntettesekként megbélyegző, súlyos büntetés alá kerüljenek azok, akik a párviadalt közönséges bűntett elkövetésére csak álarcul, eszközül használják fel. Aki ugyanis előzetesen szenvedett sérelem nélkül pusztán abból a célból sért meg valakit becsületében, hogy ily módon őt párviadalra kényszerítse, annak indító oka kétségtelenül nem az az emberileg érthető törekvés, hogy magának elégtételt szerezzen és társadalmi helyzetét is csorbítatlanul megőrizze. A párviadal neki csak tervszerűen előkészített alkalom arra, hogy valakinek életét és testi épségét megtámadhassa. Ehhez képest a 20. §-ban oly rendelkezés beiktatását indítványozom, amelynek következtében az ilyen egyén, ha.a párviadalban megsebzi vagy megöli ellenfelét, az általános szabályok szerint essék büntetés alá, hisz cselekménye semmiben sem különbözik azokétól, akik párviadalon kívül követnek el súlyos testi sértést vagy szándékos emberölést. A közegészség elleni büntettek és vétségek tekintetében (21 — 22. §.), A Btk.-nek a közegészség elleni bűntettekről ós vétségekről szóló rendelkezései nem terjednek ki az e téren elkövethető visszaéléseknek több fontos esetére s általában nem teszik lehetővé ezeknek a rendkívül veszélyes és erkölcsi szempontból is súlyos megítélés alá eső bűncselekményeknek kellő megtorlását. Ezeket a hiányokat pótolj a a ja vaslat, amikor 21. §-ában nemcsak azt rendeli büntetni, aki közfogyasztásra szánt élelmi cikkek közé az egészségre ártalmas anyagot kever vagy kevertet, hanem bünteti az e téren előforduló visszaéléseknek valamenyi módját s gondoskodik e cselekményeknek veszélyességükkel és az elkövetésükben megnyilatkozó embertelen érzület magas fokával arányban álló szigorú megtorlásáról is. így azt a cselekményt, amely a Btk. 314. §-a szerint csak egy évig terjedhető fogházzal büntetendő vétség, a javaslat 21. §-a bűntetté minősíti s különösen szigorú büntetést szab az ily bűncselekményeknek súlyosabb eseteire. Minthogy pedig az ilyen bűncselekmények elkövetésének lelki rugója legtöbbször a nyereségvágy, a javaslat azzal is fokozza a megtorlás hatályosságát és azzal is igyekszik megelőző hatást kifejteni, hogy mellékbüntetésként magas pénzbüntetés alkalmazását rendeli, továbbá igen súlyos esetekben megengedi, hogy a bíróság az elítéltet egész vagyonértékének elkobzásáig terjedhető vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezze, végül a sértettnek nem vagyoni kárát is megtéríteni rendeli. , A javaslat 22. §-a a Btk.-nek azt a hiányát pótolja, hogy nem gondoskodott a gondatlanságból elkövetett ily visszaélések megbüntetéséről. A személyes szabadság megsértésének tekintetében (23. §.). A tapasztalat azt mutatja, hogy szigorításra szorul a személyes szabadságnak; magánszemélyek által történő megsértésére a Btk. 323. §-ának rendel-