Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról

79 szám. ; 31 29. §. Oly esetekben, mikor a veszendőbe menő vagy kisajátított zálogtárgyért törvényi vagy hatósági megállapítás alapján, avagy szerződés szerint megtérítés jár, a javaslat méltányosnak találja a jelzálogos hitelező jogát a megtérítési követelésre is kiterjeszteni. 30—31. §§. E §-ok a jelzálogi fedezet biztonsága érdekében jelentékeny törvényi biztosítékokat tárgyalnak, amelyek a jelzálogjogról szóló törvényjavaslat 32. és 33. §-aiban meghatározott biztosítékoknak felelnek . meg. A 31. §. utolsó bekezdése szerint mellőzni kell a 2. bekezdésben említett biztonsági intézkedést, ha a hitelező követelésének fedezetére megfelelő dologi biztosítékot kap. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy az elzálogosító a szükségesnél tovább ne korlátoztassók a zálogtárgy feletti rendelkezési jogában. 32. §. E §. megengedi, hogy a jelzálogi fedezetet a felek a körülményekhez mért különleges megállapodásokkal is erősíthessék. A második bekezdés részletes útmutatást ad arra, hogy a felek milyen intézkedésekkel erősíthetik a biztonságot. Az itt felsorolt rendszabályok kötelező törvényi kikötését a iavaslat szándékosan mellőzi, mert a felek személyi viszonyai és a zálogtárgyak természete a felsorolt intézkedések közül majd egyiket, majd másikat lehetetlenné vagy mellőzhetővé teszik. A javaslat felfogása szerint helyesebb, ha a hitelező saját érdekében maga dönti el, hogy az eset körülményei szerint milyen különleges intézkedésekkel célszerű követelésének biztonságát megerősíteni. így a hitelezőnek, aki eddig személyi hitel nyújtásával is megelégedett, szabadságában fog állani, hogy esetleg megelégedjék az ingójelzálogjogról szóló törvény által nyújtott törvényi biztosítékokkal, de másrészt szabadságában fog állani az is, hogy követelésének biztonságát megállapodásszerű kikötésekkel messzebbmenően, egész a kézizálog által nyújtott biztonság határáig erősítse. 33. §. E §. a záloghitelezőnek azt a jogot biztosítja, hogy a zálogtárgy kezelését és fenntartását akár személyesen, akár meghatalmazottja útján ellenőrizhesse. Jogában áll a hitelezőnek például az, hogy a zálogtárgyakat ós az azokra vonatkozó raktári könyveket, cséplési feljegyzést stb. megtekintse. E jog nélkül a záloghitelező biztonsága veszélyeztetve' lenne. A második bekezdés az elzálogosító védelmére a hitelező ellenőrzési jogának méltányos korlátait állapítja meg. A kezelési utasítások adásának tilalma természetesen csak az elzálogosítás után a zálogjog fennállása alatt adott esetszerinti utasítgatásokra vonatkozik, de nem érinti a feleknek azt jogát, hogy á zálogszerződésben a 32. §. értelmében a zálogtárgy kezelésének módja tekintetében előre megállapodjanak, 34. §. Az állatnyilvántartás lehetővé teszi, hogy az állatokra szerzett ingójelzálogjog biztonságát maga a törvény is különleges rendszabályokkal erősítse. Az állatok járlatát az általános indokolásban előadottak szerint már eddig is felhasználták a zálogjog pótlására. Az ingójelzálogjognak az állatjáriatokon feltüntetésével kapcsolatos részletesebb szabályok megállapítása a végrehajtási rendeletbe tartozik. 35. §. Dologösszeség elzálogosítása esetében, amint a 28. §. indokolásában már kifejtettem, a rendes gazdálkodás követelménye az, hogy a dologösszeséghez tartozó egyes dolgokat kicseréljék. A csere alkalmával olykor nem lehet elkerülni, hogy a zálogszerződésben megállapított mennyiség és érték ideiglenesen változást szenvedjen. A dologösszeségek bizonyos fajai egyébként is természetes romlásnak és apadásnak vannak kitéve, ehhez képest könnyen előfordul, hogy a meghatározott mennyiség vagy érték a kijavítás vagy